Az idén kedvezőtlenre alakulhat a málna ára a málnatermesztők részére, mert a hűtőházak még tele vannak ennek a szerbiai sikergyümölcsnek a tavalyi termésével. Ha a felgyülemlett raktárkészleteken nem sikerül túladni gyorsan, az működési veszteséggel jár a hűtőházak részére, ugyanakkor, ha jelentősen csökken a málna ára, ez az idei termés felvásárlási árára is hatással lesz, így az idén kedvezőtlenné válhat a málnatermesztés. A fő gondot az okozta, hogy a különböző málnafajtákat keverten tárolták. A minőségi szerbiai vilamet és miker málnafajták, amelyek a teljes felhozatal több mint a 90 százalékát teszik ki, keverten kerültek a gyengébb minőségű polkaként és polanaként emlegetett fajtákkal a kifinomult európai piacra, és ezért a szállítmányokat rendre visszaküldték.
Csak a múlt évben a szerbiai „piros aranyból” 248 millió euró értékben szállítottak ki külföldre, ám a hűtőházak nem kerestek annyit, amennyi tervben volt. Az idén a hűtőházak még nem szabadították fel a szükséges helyet a várható következő termésnek, évente 80-tól 110 ezer tonnát ugyanis főként fagyasztva és feldolgozva kiszállítanak. A hűtőházak a tavalyi termésnek jelentős részét még mindig őrzik, és ez veszteséget eredményez részükre a mind melegebb kinti hőmérséklet beálltával. A helyzet semmiképpen nem kedvez a hűtőházak üzemeltetőinek, akiknek sok a kötelezettségük a bankok és a beszállítók iránt. A megrekedt kivitel pedig következménye mindenekelőtt a világszerte megnövelt termesztésnek is, és ez jellemző hazánkra is.
Rekordtermés volt Lengyelországban is, így érthető, hogy nagyobb a kínálat, mint a kereslet, ami változásokat eredményez. Valószínű, hogy a mélyfagyasztott termésnek 30 százalékán mégsem sikerül túladniuk a hazai hűtőházaknak a friss termés beszállításáig, amire már 3 hónap múlva számítani lehet. Az egyik lehetséges megoldás olyan málnafajták termesztése, amelyek később, júniustól októberig érnek be, így kevesebb energiára lehet szükség a rövidebb ideig tartó hűtőházi tárolásuk idején. Ezenkívül célszerű lenne több feldolgozóüzemet nyitni, amelyek révén nem csupán fagyasztva lehetne értékesíteni a „piros aranyat”.
A tavalyi értékesítéshez, az évszakhoz mérten, 50 százalékkal több árun kellett volna már túladni. Ez minden bizonnyal jelentős áresést eredményezhet. Átlag 230 dinárért értékesítettek tavaly egy kiló fagyasztott málnát. A jelenlegi ár megközelítőleg 2 euró, ám a kisebb mennyiséget feldolgozók már 170 dinárért árulják a fagyasztott málnát, ami részükre veszteséget okoz. Tavaly először történt meg, hogy a friss málnát drágábban sikerült értékesíteni, mint a fagyasztottat, így a fagyasztottnak az ára elérte a 320 dinárt.
