A piac egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli a kőolaj-exportáló országokat, amelyeknek a többsége 2016 végén megállapodott a kitermelés csökkentésében. Előbb az érintettek érdekvédelmi szervezete (OPEC) egyezett meg (novemberben) abban, hogy a tagállamok – a tavaly októberi szinthez képest – 2017 első felében napi átlagban összesen 1,2 millió hordóval visszafogják a kibocsátásukat. Később csatlakozott hozzájuk másik 11 állam is, amelyek jelezték: júniusig összesen további 558 ezer hordóval csökkentik a napi kitermelésüket.
Az intézkedéstől mindannyian áremelkedést remélnek. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a drágulásra várni kell. A kőolaj hordónkénti ára a világpiacon ugyanis még mindig 55 dollár körüli.
Az idő viszont sürget, hiszen az érintett államok egy részének a működése a kőolajeladástól függ; erre épül szinte az egész gazdaságuk. Az utóbbi 2,5 év rendkívül alacsony olajárai komoly bajba sodorták a költségvetésüket. Az OPEC-ben a legnagyobb nyerskőolaj-készlettel (301 milliárd hordóval) rendelkező Venezuela pedig belerokkant az egészbe. A második legbőségesebb kőolajvagyont (266 milliárd hordót) birtokló Szaúd-Arábia pedig hiteleket kényszerült felvenni az államkasszában keletkezett hatalmas hiány pótlására. (Arról az országról van szó, amely az olajháborút kezdte, hogy Szíria miatt Oroszországot és Iránt, a palaolaj miatt pedig az Egyesült Államokat büntesse.).
Hasonló gondokkal mások is szembesültek. A nélkülözhetetlen energiahordozóból legtöbbet kitermelő Oroszország például jelentősen visszafogta a kiadásait, a gazdag Norvégia pedig az állami vagyonalap zsebébe nyúlt, hogy a gyenge kőolajbevétel okozta hiányt pótolja.
A kitermelés visszafogásában érdekelt államok igyekeznek betartani vállalásaikat, s közben abban bíznak, hogy végre elindul felfelé az olajár.
Az OPEC nemrég elégedetten nyugtázta, hogy a paktum (viszonylag) jól működik. Optimizmusát független szakmai szervezetek is megerősítették, ráadásul a becsléseik nagyon hasonlóak. Ezekből az derül ki, hogy az érintettek teljesítették a januárra vállalt termeléscsökkentés 90-92 százalékát, s ez biztató.
A számok ugyanakkor arra is utalnak, hogy az első hónapban még nem mindenki teljesítette ígéretét. Algéria, az Egyesült Arab Emírségek, Gabon, Irak, Katar és Venezuela például több olajat hozott a felszínre a megállapodásban vállaltakhoz képest. Angola, Kuvait és Szaúd-Arábia azonban az elvártnál is jobban visszafogta magát, s így sikerült kijavítani a renegátok túlbuzgósága okozta hibákat.
Szaúd-Arábia ráadásul azt üzente: tovább mérsékli a kitermelést. Februárban állítólag már hozzá is fogott. Példáját Oroszország is követné.
Moszkva eredetileg az vállalta, hogy az idei első félévben napi 300 ezer hordóval kevesebb kőolajat hoz felszínre. Alekszander Novak orosz energiaügyi miniszter viszont a minap azt mondta, hogy áprilistól hazája a tervezettnél sokkal nagyobb mértékű csökkentésre készül.
