2024. március 29., péntek

Kanyarójárvány a szerb határ közelében

A makói kórházban zárlatot rendeltek el – A szakemberek szerint Romániából terjedt át a hármashatár közelében levő városba a betegség

Megkezdték a makói kórház dolgozóinak beoltását a kanyarófertőzés ellen védettséget biztosító vakcinával – közölte tegnap Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója hétfőn a helyszínen.

A makói kórházban a kanyaró miatt zárlatot rendeltek el (MTI)

A makói kórházban a kanyaró miatt zárlatot rendeltek el (MTI)

A szakember újságíróknak az oltóanyag megérkezését követően elmondta, az intézmény 420 dolgozója közül a tisztiorvosi szolgálat szakemberei az életkor és az oltási előzmények alapján választják ki azokat, akiknek be kell adni a vakcinát. A kórház minden dolgozója műszakkezdés előtt kikérdezésen vett részt, közülük egy újabb embernél felmerült a kanyarófertőzés gyanúja. Ezzel tizenegyre nőtt a kanyarógyanús dolgozók száma, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést – közölte a főigazgató.

A BÁNSÁGBAN A LEGTÖBB BETEG

A kanyaró Romániában ütötte fel a fejét. 2016 eleje óta 3109 ka- nyarós megbetegedést diagnosztizáltak az országban, és február végéig tizenhatan vesztették életüket a betegség szövődményei miatt. Amint a hírtelevízió közölte, korábban átlagban 7-8 kanyarós esetet jegyeztek évente. A legtöbb megbetegedést a Bánságban észlelték, a kanyaró tehát itt van a szerb határ közelében. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek, de Erdély belső megyéiben is sok a kanyarós beteg. Maros megyében 311, Beszterce-Naszódban 129 esetben állapították meg a kórt. A szakemberek szerint Romániából terjedhetett át a hármashatár közelében levő Makó városába a betegség. A makói kórházban emiatt zárlatot kellett elrendelni, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal rendelkezése szerint szombattól a Békés megyei orosházi kórház látja el négy Csongrád megyei település betegeit.

A hódmezővásárhelyi kórházban – ahol több mint 28 ezer, a makói intézményhez tartozó páciens ideiglenes ellátása történik – szintén átszervezték a munkát annak érdekében, hogy a szükséges kapacitás rendelkezésre álljon. A tervezett műtétek egy részét elhalasztották, csak a daganatos betegek operációit, illetve a hosszabb előkészítést igénylő beavatkozásokat végzik el.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, aminek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy, kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal – 15 hónapos, majd 11 éves korban – kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és az emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok szerint mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.

Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró – közölte a tisztifőorvosi hivatal közleménye.

PÁNIKRA NINCS OK

Pánikra azonban nincs ok. Magyarország járványügyi helyzete stabil, a lakosság a Makón észlelt kanyarómegbetegedések miatt nincs veszélyben – mondta az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Oroszi Beatrix közölte, a kanyaró elleni oltás 1969-es bevezetése előtt több nagy kanyarójárvány is volt az országban, tehát akik akkor megbetegedtek, feltehetően védettek a betegséggel szemben. Az oltás bevezetése után a kanyarójárványok megszűntek, és 1989-től, amikortól ismétlő oltást is adtak kanyaró ellen, a megbetegedések száma is csökkent.

Elmondta azt is, hogy a magyar betegek közül egyiknél sem súlyos lefolyású a betegség. A makói kórházzal összefüggésben 12 embernél merült fel a kanyarógyanú, kilenc esetben a laboratóriumi vizsgálat igazolta a betegséget. Egy esetben folyamatban vannak a laboratóriumi vizsgálatok, és két minta hétfőn érkezett meg az OEK-be, ahol azonnal megkezdték azok vizsgálatát – közölte.

A főigazgató hozzátette: a kilenc igazolt fertőzöttből egy ember a makói kórház betege volt. Kiemelte, a makói eseteken kívül máshonnan nem érkezett bejelentés kanyarógyanús megbetegedésről, ugyanakkor megerősítették a járványügyi felügyeletet. „A lakosság veszélyeztetettsége minimális, és elsősorban azok az egészségügyi dolgozók betegedtek meg, akik a betegellátás első vonalában dolgoznak és főként Romániából érkező beteget láttak el” – mondta a főigazgató.

Oroszi Beatrix hangsúlyozta: most a legelső és legfontosabb feladat, hogy a járvány továbbterjedését megakadályozzák, és a betegségben érintettek, illetve családtagjaik megkapják az oltásokat, azonban azt, hogy behurcolt esetek ne forduljanak elő, nem tudják megakadályozni.

A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.