Húszéves múltra tekint vissza a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió, vagyis a DKMT (szereplői a magyarországi Bács-Kiskun és Csongrád megye, a romániai Arad, Krassó-Szörény és Temes megye, illetve a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány), mely azzal a céllal jött létre, hogy támogassa az önkormányzatok, a gazdasági szereplők és a polgárok együttműködését, elősegítse a térség európai integrációját, gazdasági és társadalmi fejlődését.
A DMKT Regionális Együttműködés Közgyűlése – melynek soros elnökségét tavaly vette át Csongrád megye – legutóbbi ülésén szó volt a 2014–2020-as uniós ciklusra vonatkozó Magyarország–Szerbia, valamint a Románia–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Románia–Magyarország Program, illetve a Duna Transznacionális Program aktualitásairól. A célokat szinte minden programban azonos prioritások mentén határozták meg: ezek közül a legfontosabb a határon átnyúló mobilitás, a kulturális örökségvédelem, a vízgazdálkodás és katasztrófavédelem, az innováció támogatása, valamint az idegenforgalom és a vele járó egészségügyi fejlesztések.
A Magyarország–Szerbia projekt január 31-én lezárult, jelenleg az értékelési folyamatok zajlanak. A határ menti kapcsolatrendszer főbb elemeit képezi az utak és kerékpárutak kiépítése, a Tisza vízgazdálkodása, ugyanakkor a vasúti fejlesztésekhez fűződő témák is stratégiai fontosságúak. Nagy népszerűségnek örvendenek az egészségüggyel, kultúrával, turizmussal kapcsolatos projektek, ezeket kicsiben is le lehet képezni, egészen kistelepülési szinteken. A tervezési folyamat előszobájába lépett a Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonal, a Kübekháza–Rábé határút fejlesztése, miközben a közös vízgazdálkodási és a katasztrófavédelmi együttműködésekre is konkrét pályázatok jelentek meg. Csongrád megye az idén májusban adja át a soros elnökséggel járó tisztséget a Vajdaság Autonóm Tartomány képviselőinek. Az eseményre a kübekházi hagyományos határnyitási rendezvényen kerül sor.
