2024. április 20., szombat

Eltűnik a repedés

Megkezdődtek a szabadkai Szent Teréz Székesegyház külső felújítási munkálatai, amelyek eredményeként megerősödik az egész épület és eltűnik a templom homlokzatán hosszú ideje húzódó repedés

Ha minden a tervek szerint halad, 2017 végére eltűnik a repedés a szabadkai Szent Teréz Székesegyház homlokzatáról. Az a repedés, amely az 1773 és 1779 között, a pesti Franz Kaufmann tervrajzai alapján kései barokk stílusban épült templom felépülése után szinte rögtön látszódott, de mintegy 10 év elteltével már valóban szembetűnő lett. A tornyok súlya egyenként mintegy 3200 tonna, és ezt a terhelést az alapok nem bírták el már a templom építésekor sem, és nem bírják el ma sem.

A székesegyház tornyai közötti repedés már a templomépítéskor megjelent (Gergely Árpád felvétele)

A székesegyház tornyai közötti repedés már a templomépítéskor megjelent (Gergely Árpád felvétele)

A repedés eltűnése valójában az épület több pontján való megerősítésének eredménye is lesz. A sokak által a székesegyház védjegyének tekintett repedés eltüntetéséhez vezető út február közepén vette kezdetét az alapok megerősítésével, ezután szükség lesz a két torony belső összekötésére, a templom hajójának külső megerősítésérére, ahogyan a harangok tartószerkezetének megerősítésére is.

Miközben körbevezetett minket a székesegyházban, amelynek egyik fele lezárt építkezési területté vált, Mirko Štefković, a püspökség titkára elmondta, hogy már több terv is született az épület felújítására, de azokat el kellett vetni, amelyek az alapok megerősítését figyelmen kívül hagyva csak a két torony összekötésében látták a megoldást. Mert bár valóban a két torony kétfelé húzódása miatt alakult ki a repedés, de az alapok megerősítése kulcsfontosságú. 2016-ban készültek el az alapok megerősítését is előirányzó tervrajzok.

– A munkálatok február közepén kezdődtek el, és most betoncölöpöket helyeznek az alapok alá, az alapok alatti talaj ugyanis nagyon puha, és így lesz megerősítve. Az első fázis a munkálatok három részéből tevődik össze. Az egyik az alapok megerősítése, a másik a templom belső falán húzódó márványlapok kicserélése. Erre azért van szükség, mert az évtizedek alatt a falakba húzódó talajvíz miatt a só tönkretette a márványt. Emellett pedig a templomban a liturgikus előírásoknak megfelelő módosítások is lesznek: a keresztkutat áthelyezzük egy másik részbe, ahol jobban hozzáférhető lesz és jobban megfelel az egész épület szempontjából. A szentélyt pedig meghosszabbítjuk a templomhajó irányába, azaz az oltárhoz vezető lépcsősoron változtatunk: az első lépcső hosszú, kb. 120 centiméter, ez rövidül meg, 30 centiméteres lesz, majd következik rögtön a többi lépcső. Ezzel az oltár előtti tér nagyobbá válik. A szentély így mintegy 120 centiméterrel hosszabb lesz. Az oltár is megújul majd, lecserélik az ablakok faszerkezetét és a tornyokon a zsalukat is, a padlót is csiszolják – mondta el beszélgetőtársunk, akitől megtudtuk, a második fázishoz szükséges dokumentáció is már készülőben van.

Olyan mértékű a repedés a tornyok között, hogy már csak a tornyokat összekötő fal újraépítésével küszöbölhető ki

Olyan mértékű a repedés a tornyok között, hogy már csak a tornyokat összekötő fal újraépítésével küszöbölhető ki

– Az első fázis várhatóan május közepéig befejeződik, a második fázisban pedig tovább folyik az épület megerősítése. A tornyokat belülről megerősítik betonkonstrukcióval, úgynevezett állványokkal, a két tornyot is összekötik betonlapokkal, és a templomhajó fölötti részen is kap az épület kívülről egy vasbetonkoszorút. Végül a homlokzatról, arról a falról, ami összeköti a két tornyot, lekerülnek a téglák, és azokat újra kell rakni. A repedés itt húzódik. Kívülről nézve talán nem is tűnik túl nagynak, de belülről már akkora, hogy a mérnökök szerint csak az eredményezhet megoldást, ha a homlokzati rész újra lesz építve. Amikor építették ezt a templomot, már építkezés közben elkezdett repedezni az épület. Akkor a mesterek a malterral eltakarták, arról szó sem lehetett, hogy egy ilyen nagy épületet az alapoktól újrakezdjenek építeni. Az alapok a tornyok alatt csak 16 centiméterrel szélesebbek, ez a torony magasságához és súlyához képest semmi. A második fázisban szerepel a tervek szerint az órák kicserélése, hogy új, működő órák kerüljenek az épületre, és a harangokat tartó szerkezetek megerősítésére is szükség van. Ez a fázis 2017 végéig befejeződik, majd 2018-ban a belső felújítás történik meg, a falak festése, erre vonatkozóan még nincsenek részletes tervek. A Községközi Műemlékvédelmi Intézettel is egyeztetni kell a templom festett képeiről. Emellett pedig a templom melletti aszfaltos rész felújítása is tervben van újralapozással. A szobrok és az orgona jó állapotban vannak, azokat a felújítás most nem érinti. Az orgona a ’90-es években lett felújítva, most csak át kell majd tisztítani – tudtuk meg Mirko Štefkovićtól.

A külső és belső felújítással 2018-ra készülnek el

A külső és belső felújítással 2018-ra készülnek el

A Magyar Nemzeti Tanács a kulturális stratégiájából adódóan néhány évvel ezelőtt elfogadta a kiemelt jelentőségű műemlékek, intézmények felújításának a programját. Megújult a Szentháromság-szobor és eredeti helyére állították vissza, megtörtént a doroszlói Szentkút teljes felújítása is. Ennek a programnak a része a Szent Teréz-templom felújítása is, a székesegyházban 2015 végére elkészült az új belső világítás – a díszkivilágítás és a funkcionális világítás is – a magyar kormány támogatásával és az MNT kezdeményezésére, 2018-ra pedig az épületet kívül-belül felújítják – szintén a magyar kormány anyagi támogatásával. A magyar kormány 165 millió forint támogatást nyújtott a villanyhálózat megújítására és a most folyó munkálatok első fázisára.

Fontos, hogy a számunkra jelentős épületek rendben legyenek, mondta el Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

– Ha egy rossz állapotban levő épületet látunk, elszorul az ember szíve, a hiányt érzi. Hogy a hiányból van és a legyen váljon, ahhoz mindezek a munkák meghatározóak. Nem csak az itt élő keresztények számára fontos és jelentős a székesegyház felújítása, hanem minden nép számára, aki ezen a tájon él. Megbecsülni mások értékét, és ezáltal önmagamat is megbecsülöm. Más ember lelkiségét megbecsülve önmagamat is megtisztelem. Ezek a felújítások erről is szólnak. Az otthonosság, a törődés, az odafigyelés érzéséről is – hallottuk Hajnal Jenőtől.

Nyitókép: A székesegyház tornyai közötti repedés már a templomépítéskor megjelent (Gergely Árpád felvétele)