2024. április 19., péntek

Majdnem igazi

Az Európai Unióban az „újonc” államok polgárai közül sokan azt gondolják, végre lazíthatnak, az első osztályon utaznak, de ha egy kicsit jobban kinyitják a szemüket, könnyen rájöhetnek, hogy továbbra is fapados járatról van szó…

Egyre nagyobb botrány övezi az EU területén forgalmazott, ugyanazon cégek ugyanazon megjelölésű termékei minőségbeli különbségei miatt kirobbant tiltakozásokat.

Kinézetre ugyanolyan terméknek tűnnek, a minőségben azonban bizonyított a különbség, pl. a németországi Nutella egyszerűen „selymesebb” (Dávid Csilla felvétele)

Kinézetre ugyanolyan terméknek tűnnek, a minőségben azonban bizonyított a különbség, pl. a németországi Nutella egyszerűen „selymesebb” (Dávid Csilla felvétele)

Az elmúlt időszakban a környező országokban több termékmintát vizsgáltak meg, hasonlítottak össze, amelyek során jelentős eltéréseket állapítottak meg. A szakemberek több édesipari termék esetében eltérő minőséget tapasztaltak pl. az osztrák és a magyar minták között, de különbséget találtak egyes italok, italporok, tejtermékek és instant levesek körében is.

A magyar sajtó arról írt, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 24 féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján.

A magyarországi multinacionális élelmiszergyártók viszont cáfolják a vádat, miszerint eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait.

Nincs ez másként Szerbiában sem. Ha valaki vásárolt Németországban világmárkás terméket, legyen az mosópor, öblítőszer vagy csokoládé, utána meg az itthoni boltokban szerezte be a mogyorókrémet, a levesport vagy más egyebet, rájöhetett, hogy a német piacon jobb minőségű ugyanaz az áru, mint nálunk.

Csütörtökön a visegrádi csoport (V4) kormányfői csúcstalálkozóján az egyik legfontosabb téma a nemzetközi nagyvállalatok által forgalmazott élelmiszereknek egyes régi és új uniós tagországokban tapasztalható eltérő minősége körüli probléma volt.

NEM LESZÜNK EURÓPA ÉLELMISZER-SZEMÉTLERAKÓJA

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint az élelmiszerek minősége ügyében kettős mérce érvényesül az Európai Unió piacán. A miniszterelnök a visegrádi országok (V4) kormányfőivel egyeztetett csütörtökön Varsóban, majd az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: ebből a szempontból másodrendűeknek minősülnek Közép-Európa állampolgárai.

Orbán a varsói találkozót követően kijelentette: a V4 kezdeményező szerepet akar játszani abban, hogy olyan szabályozást alakíthassanak ki, amely megakadályozza a kettős mércét ezen a területen.

A visegrádi országok miniszterelnökei kezdeményezik, hogy az Európai Bizottság vizsgálja ki az élelmiszer-botrányt (Foró: MTI)

A visegrádi országok miniszterelnökei kezdeményezik, hogy az Európai Bizottság vizsgálja ki az élelmiszer-botrányt (Foró: MTI)

– A V4-ek meg fogja akadályozni, hogy Európa élelmiszer-szemétlerakójaként kezeljék a közép-kelet-európai országokat – mondta a magyar miniszterelnök.

Beata Szydlo lengyel kormányfő a tárgyalások után megtartott sajtókonferencián elmondta:

– Nem egyezünk bele az EU-n belüli megosztásokba, mivel ez egyenes utat jelent a szétváláshoz – magyarázta Sydlo. Hozzátette: a V4-ek ezért létrehoznak egy ezzel foglalkozó munkacsoportot, s a problémát jövő hétfőn a földművelésügyi miniszterek is megtárgyalják.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a találkozót követően kijelentette, a kettős élelmiszer-minőség gyakorlata egyértelmű csalás, és ha az Európai Unió nem tesz a helyzet megváltoztatásáért, Szlovákia az európai polgári kezdeményezés eszközéhez folyamodik az ügyben. Fico felszólította az Európai Parlamentet, hogy vizsgálja meg az ügyet. A szlovák miniszterelnök hangsúlyozta: a kettős élelmiszer-minőség nem műszaki kérdés, hanem veszélyes politikai üzenet, és az Európai Unió alapelvét érinti, abban a tekintetben, hogy „vagy mindenki egyenlő, vagy kölcsönösen átverjük egymást”.

– Ne mondják nekünk – ezen repülőgép V4-es utasainak – azt, hogy az első osztályon ülünk, amikor a lehető legfapadosabb járaton utazunk – fogalmazott a szlovák miniszterelnök, hozzátéve: ez a hozzáállás politikailag teljesen elfogadhatatlan.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint meg kell oldani az élelmiszerek egységes minőségének a kérdését is, mert Csehország számára elfogadhatatlan, hogy a nemzetközi cégek ugyanazokat az élelmiszereket más minőségben forgalmazzák Nyugaton, illetve Keleten.

Lázár János, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter az üggyel kapcsolatban kijelentette, Magyarország a visegrádi országokkal együtt már panaszt tett az Európai Bizottságnál, és azt remélik, a testület eljárást indít azon országokkal szemben, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak a nyugat- és a közép-európai fogyasztók között.

Az EU nehézkes reagálása végett Szlovákia és Magyarország közös előterjesztésben kéri az élelmiszerek Európai Unión (EU) belüli kettős minőségének megtárgyalását, valamint az ennek visszaszorításához szükséges jogi eszközök kialakítását az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának soron következő, március 6-i ülésén.

A két szomszédos állam azt várja az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg a kérdést és találjon jogi megoldást arra, hogy a közösség területén egy gyártó ugyanazon termékét, ugyanolyan minőségben vásárolhassák meg a fogyasztók Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában vagy Németországban is.

SZERBIÁBAN NINCS PÉNZ A VIZSGÁLATRA

Szerbiában a termékek közötti minőségbeli különbségekkel ezidáig nem foglalkoztak sokat, habár a fogyasztók már évek óta azt gyanítják, hogy a szerbiai piacon áruba bocsátott termékek nem ütik meg azt a minőséget, mint az ugyanazoktól a gyártóktól áruba bocsátott termékek az Európai Unió nyugati országaiban.

A fogyasztók gyanúját sajnos alátámasztották azok a kutatások, amelyeket az élelmiszer-minőség terén végeztek az utóbbi időben Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában.

Az üggyel kapcsolatban felkerestük a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesületet, ahol Mladen Alfirović, az egyesület jogi tanácsadója felelt kérdéseinkre.

Szerbiában végeztek-e hasonló kutatásokat mint a környező országokban?

– Szerbiában sajnos nem végeztek ilyen kutatásokat, összehasonlító vizsgálatokat, mert ezek lebonyolításához anyagi támogatásra lenne szükség, a szerbiai fogyasztóvédelmi szervezetek többsége azonban nem jut hozzá a szükséges támogatásokhoz. Az összehasonlító vizsgálatokat csak külön erre a célra bejegyzett laboratóriumokban végzik, azt hiszem, Szerbiában nem is léteznek ilyen jól felszerelt laboratóriumok, tehát külföldön kellene elvégezni a munka nagy részét.

TERMÉK

NÉMETORSZÁG (euró)

SZERBIA (dinár)

fogkrém

1,29

294

mosópor (6,5 kg)

18

828,99

1 kg liszt

0,32

60

1 kg cukor

0,69

92

1 l olaj

0,99

150

mogyorókrém (Nutella)

2,8

300

100 g kávé

1,6

105

1 l tej

0,65

75,99

mosogatószer

1,29

99

Milyen minőségű termékek kaphatók Szerbiában?

– Amit biztosan állíthatunk, az a következő: ugyanazok a termékek találhatók nálunk is a boltokban, mint az EU új, keleti tagországaiban is. Tehát, ha vizsgálatok során mondjuk bebizonyítják Magyarországon, Szlovákiában vagy Horvátországban, hogy más minőségű termékek kerülnek ezekre a piacokra mint a nyugati országokban, akkor ugyanez érvényes Szerbiára is.

Mit tehet a fogyasztóvédelem ebben az esetben, hogyan védi meg a fogyasztók jogait?

– Ezek a termékek teljesen biztonságosak, ebben az esetben nem beszélhetünk a fogyasztók védelméről, mert valójában nincsenek szabálytalanságok. Minden termelő a kedve szerint alakíthatja a terméke minőségét piacoktól függően. Szóval a törvény ezt nem tiltja.

A külföldi összehasonlító vizsgálatok után megszületett egy kezdeményezés, amelyet a környező országok képviselői átadtak az Európai Bizottságnak. Ez a kezdeményezés arról szól, hogy szülessen olyan rendelet, amely a termelőket arra kötelezné, hogy termékeik minősége nem változhat piacoktól függően, magyarán, nem készíthetnek rosszabb minőségű terméket mondjuk a szerbiai piacra, és jobbat a holland piacra.

Ha a kezdeményezést sikerülne elfogadtatni az Európai Parlamenttel, akkor ez Szerbiára is alkalmazható lenne?

– Mivel még nem vagyunk tagjai az Európai Uniónak, a rendelet valószínűleg csak az EU tagjaira vonatkozik majd. Mi ezzel kapcsolatban még nem végeztünk vizsgálatot, Szerbiában kevés panasz érkezett a témával kapcsolatban. Ahhoz, hogy valaki észrevegye ezeket a termékbeli különbségeket, meglehetősen sokat kell külföldön tartózkodnia, hogy összehasonlíthassa őket. A legtöbb panasz, ami hozzánk érkezik, az informatikai berendezésekkel kapcsolatos, majd ezután a ruházatra és a lábbelikre panaszkodnak a legtöbben. A külföldi és a hazai termékek közötti különbségekre Szerbiában kevesen panaszkodnak, legalábbis a többi panaszokhoz képest elenyésző a számuk.

A magyar vizsgálatok szerint a Németországban forgalmazott levesekbe több húsgombócot raknak, mint a közép-európai országok piacán forgalmazottakba (Dávid Csilla felvétele)

A magyar vizsgálatok szerint a Németországban forgalmazott levesekbe több húsgombócot raknak, mint a közép-európai országok piacán forgalmazottakba (Dávid Csilla felvétele)

Van-e tudomása arról, hogy ugyanazon termékek ára mennyiben tér el, hol az olcsóbb pl. a Nutella, Szerbiában vagy Németországban?

– Pontos adataink ezzel kapcsolatban nincsenek, habár vannak olyan információink, amelyek alapján gyakran előfordul, hogy a nyugati országokban olcsóbbak bizonyos termékek mint nálunk, annak ellenére, hogy ott jóval magasabb az életszínvonal. Ez elsősorban azért történhet meg, mert Szerbiában továbbra sincs igazából konkurencia, bár a hazai piac már megnyílt a külföldi befektetők előtt, és a törvényeket is úgy módosították, hogy megfeleljenek a befektetőknek. Sajnos, a szerbiai életszínvonal olyan alacsony, hogy a „nagyobb játékosok”, a jelentősebb külföldi élelmiszer-ipari üzletláncok továbbra is elkerülik hazánkat. Bejelentették, hogy 2018-ban megnyitja üzleteit a Lidl üzletlánc, ez egy kedvező lépés lesz, amely jó hatással lehet a konkurencia kiéleződésére, ez pedig az árak csökkenéséhez vezethet.

Emlékeztetőül: Hölvényi György magyar kereszténydemokrata (Fidesz-KDNP) európai parlamenti képviselő 2015-ben több képviselőtársával együtt írásbeli nyilatkozatban felhívást intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben jogi lépéseket sürgetett az egységes piac védelme érdekében. Hölvényi sajtóközleményében figyelmeztetett: számos európai politikai és szakmai fórum jelzése ellenére az Európai Bizottság mindeddig csak kitérő válaszokat adott.