2024. április 18., csütörtök
ATLÉTIKA, FEDETT PÁLYÁS EB – BELGRÁD

Španović a hetedik aranyat célozza

Egészen bizonyos, hogy a következő hétvégén tartandó belgrádi fedett pályás Eb-n egy tekintetben nem ismétlődik meg a két évvel ezelőtti prágai: az éremlista élén nem az oroszok végeznek, hisz az eltiltás miatt részt sem vehetnek. Annál valószínűbb, hogy női távolugrásban címvédés következhet, hisz a cseh fővárosban két éve aranyérmet nyert Ivana Španović ezúttal is nemcsak főesélyesnek számít, hanem bombameglepetés lenne, ha nem ő nyerne. Hasonlóan címvédésre készül Márton Anita, olimpiai bronzérmes súlylökő is, akinek az edzője, id. Eperjesi László nyilatkozott lapunknak.

Ha tehát a papírforma érvényesül, és Španović a dobogó legmagasabb fokán végez, Szerbia 7. arany- és összesen 16. érmét nyerné a terematlétikai Eb-k történetében. Az eddigi 37 Eb-n, amelyből az első négy európai terematlétikai játékok néven futott, s csak 1970-től, a Bécsben megrendezett óta hivatalosan is Eb-ként fut, Szerbia négy különböző országnév alatt 15 érmet, hat aranyat, hat ezüstöt és három bronzot szerzett. A volt Jugoszlávia szereplései alkalmával, tehát 1990-nel bezárólag, a 6 arany-, 7 ezüst- és 13 bronzérem közül hét tekinthető szerbiainak, a többit viszont nagyobbára a horvát atléták nyerték meg.

1966-ban Dortmundban Gere Olga magasugrásban és Jelisaveta Đanić a váltó tagjaként nyert ezüstöt, egy évre rá Prágában Farkas Gizella volt az ezüstérmes váltó tagja. A következő éremre 13 évet kellett várni, mígnem Sindelfingenben Nenad Stekić távolugrásban nyert ezüstöt. Két évre rá Milánóban a súlylökő Vladimir Milić nyerte az első aranyat, ugyanakkor Jovan Lazarević súlylökő bronzérmes lett. Ennek a korszaknak az éremtermését 1983-an Budapesten Dragan Zdravković zárta a 3000 méteres távon nyert aranyával.

Az ország szétesése után Slobodan Branković, a szerb szövetség mai főtitkára, 1992-ben Genovában lett nagy meglepetésre 400 méteren bajnok. 1994-ben Párizsban Dragan Perić súlylökő nyert ezüstöt, majd Dragutin Topić trófeái következtek. A még ma is ifjúsági világcsúcstartó magasugró 1996-ban Stockholmban győztes, négy évre rá Gentben bronzérmes lett. Szerbia atlétái nem voltak sikeresek a Szerbia és Montenegró országnév idején, majd Szerbia 2006-os önállósulása után sem, egészen 2013-ig. Abban az évben Göteborgban Asmir Kolašinac a kontinens legjobbja lett súlylökésben, míg Mihail Dudaš hétpróbában nyert bronzérmet. Következett a 2015-ös prágai Eb, amelyen Kolašinac ezüstérmes lett, míg Ivana Španović első aranyérmét érdemelte ki a nagy versenyeken. Ha tehát Španović Belgrádban érmet nyer, Topić és Kolašinac után Szerbia harmadik kétszeres érmese lesz, arany esetén pedig az ország első kétszeres fedett pályás Európa-bajnoka.

Belgrádban 1969 után másodszor rendeznek Eb-t, és a részvételi szintet meglepően sok, 12 atléta teljesítette. A férfiak mezőnyében Asmir Kolašinac (súlylökés), Mihail Dudaš (hétpróba), Milan Ristić (60 m gát), Goran Nava (1500 m), Lazar Anić és Strahinja Jovančević (távolugrás), Miloš Raović (400 m) és Dušan Makević (3000 m), a nőknél Ivana Španović (távolugrás), Amela Terzić (1500 m), Tamara Salaški (400 m) és Biljana Cvijanović (3000 m) szerzett fellépési jogot. Španovićon kívül az idei legjobbjukat megközelítő eredménnyel Kolašinac, Terzić és Ristić számíthatnak jó helyezésre.

Márton is címvédésre készül

Szerbiához, illetve Jugoszláviához képest Magyarország a sokkal előkelőbb 16. helyen áll a fedett pályás Eb-ken megszerzett érmeket tekintve. A magyarok 15 arany mellett 23 ezüstöt és 17 bronzérmet gyűjtöttek be eddig, s ez a szám biztosan növekedni fog, méghozzá feltételezhetően legalább egy arannyal, hiszen Márton Anita súlylökő szintén címet védeni érkezik a szerb fővárosba, és a téli idényben mért eredmények alapján erre minden esélye meg is van.

Magyarország csapata egyébként 15 atlétából áll. Anitán kívül a legjobb eredményt a 60 méteres gátfutó Baji Balázstól várják, aki idén 7,53-as új magyar csúcsot futott, s eredménye a negyedik legjobb Európában. Rajta kívül két ötpróbás versenyzőnőt emlegetnek, Zsivotczky-Farkas Györgyit és Krizsán Xéniát, hiszen ez utóbbi 4533 pontja idén az ókontinens második legjobb eredménye, előbbi pedig 2016-ban 4691 pontot produkált. Rajtuk kívül csapattag még Sípos János (60 m), Szűcs Valdó (60 m gát), Vindics Balázs (800 m), Kazi Tamás (1500 m), Virovecz István (távolugrás) és Bakosi Péter (magasugrás), illetve Nguyen Anasztázia (60 m), Schmelcz Fanni (60 m, távolugrás), Kozák Luca (60 m gát), Kerekes Gréta (60 m gát) és Kéri Blanka (800 m).

A magyar csapat teljesítménye kapcsán Márton Anita edzőjét, a zentai id. Eperjesi Lászlót kértük fel nyilatkozatra.

• Anita a közelmúltban 18,75-öt teljesített, de jegyzett már az idén 18,97-et is, ami jó fél méterrel több, mint bárkinek az eredménye Európában. Ezért aztán jogos elvárás a címvédés, de mennyire reális a 19,33-as magyar csúcs megdöntése?

– Valós elvárás lehet az is, mert Anita hétfőn 19,24 métert dobott, és az a 9 centi versenyen mindenképpen hozható, főleg annak tudatában, hogy Anita versenyen teljesít a legjobban. Ekkorát sem Európában, de még a világon sem dobott senki a téli szezonban, tehát nem lesz különösebb gond a magyar csúccsal. Az a fontos, hogy jó napot fogjon ki.

• Mennyire ismertek a belgrádi körülmények?

– Gyakorlatilag csak annyira, amennyire az internetről értesülhetünk, mert még nem jártunk a Kombank Arénában. A pálya miatt nyilván most nem fér be 25 ezer ember, de 15–20 ezerre számítok, és akkor egy igen jó hangulatú verseny lesz, amelyen a versenyzők is jobban teljesítenek.

• Anita mellett Baji Balázst tartják a legnagyobb éremesélyesnek. Mit tudhatunk a többiek felkészüléséről?

– Én a két ötpróbázó hölgyet, Zsivoczky-Farkas Györgyit és Krizsán Xéniát tartom még legesélyesebbnek az éremre, ők a nevezések alapján is az élmezőnybe tartoznak. Róluk tudni kell, hogy szintén jó versenyzőtípusok, s igazán nagy versenyeken tudják hozni a jó eredményeket.

•A válogatott készült-e együtt?

– A magyar rendszer nem olyan, hanem mindenki maga készül egy saját rendszer alapján.

• Az említett versenyzőkön kívül még 11 magyar atléta indul. Nem eltúlzott szám ez egy kicsit?

– Ezek a versenyzők gyakorlatilag mindannyian teljesítették a kiküldetési szintet, így ebből a szempontból nem. A szintidőn azonban nem tudtak különösebben javítani, így azt kell mondani, hogy ezek a fiatal versenyzők tapasztalatszerzés céljából utaznak el Belgrádba.

• Anita egyébként hogyan áll hozzá a versenyhez? Várja-e, milyen a kedve?

– Nagyon motivált, nagyon akarja ezt a címvédést, mert minden versenyzőnek az a célja, hogy minél magasabban tartsa a pozícióját, s ehhez jó eredményeket kell elérni. Ezért is fontos a számára.

• Nem akarunk a rúd elé szaladni, de közeleg a szép idő, jönnek a rangos versenyek. Milyen idény áll Anita előtt?

– Szabadtéren a legfontosabb versenyünk természetesen a londoni világbajnokság lesz, amely augusztus 4-én kezdődik. Erre kell a legmegfelelőbben időzíteni. Emellett fontosnak tartom még a Gyémántligát is, amelynek tavalyi sorozatában Anita a második volt. Szeretnénk ezen javítani. A legfontosabb viszont a világbajnoki érem, mert Magyarországon, de még a világban sem sok olyan versenyző van, aki öt egymást követő nagy versenyen a dobogóra állhatott. Anita előtt ez a lehetőség áll.

• Milyen eredmény kell a világbajnoki éremhez?

– Szerintem 20 méter körüli lökés, hasonlóan, mint az olimpián.

A pénteki program

Délelőtti program

9.30: ötpróba, 60 m gát

9.40: férfi távolugrás, selejtező

9.45: női 400 m, első forduló

10.20: ötpróba, magasugrás

10.20: férfi 400 m, első forduló

10.50: női súlylökés, selejtező

10.58: női 800 m, első forduló

11.35: férfi 800 m, első forduló

12.00: női hármasugrás, selejtező

12.15: női 3000 m, első forduló

12.45: női 60 m gát, első forduló

13.15: ötpróba, súlylökés

13.20: férfi 60 m gát, első forduló

Délutáni program

16.30: női 60 m gát, elődöntő

16.35: ötpróba, távolugrás

16.45: férfi 60 m gát, elődöntő

17.00: férfi rúdugrás, döntő

17.05: női 1500 m, első forduló

17.30: női magasugrás, selejtező

17.35: női súlylökés, döntő

17.45: női 400 m, elődöntő

18.05: férfi 400 m, elődöntő

18.20: férfi hármasugrás, selejtező

18.25: férfi 3000 m, első forduló

18.55: ötpróba, 800 m

19.15: férfi 1500 m, első forduló

19.55: női 60 m gát, döntő

20.10: férfi 60 m gát, döntő