2024. március 29., péntek

Két fejezet nyílt meg

Határozatjavaslatában az EP ismét a negatívumok lajstromában említi a sajtószabadságot, a kisebbségvédelemmel viszont elégedett

A Szerbia és az Európai Unió közötti, Brüsszelben megtartott kormányközi konferencián tegnap megnyíltak a csatlakozási tárgyalások 20. (vállalkozás és iparpolitika) és 26. (oktatás és kultúra) fejezetei. Utóbbit átmenetileg azonnal le is zárták, tekintettel arra, hogy ezen a területen a tagállamokat nem kötelezi közös uniós politika.

Az EU aktuális elnöklője, Málta, kiemelt területként kezeli a bővítéspolitikát, mivel azon az állásponton van, hogy ez erősíti az európai közösség stabilitását – közölte a kormányközi konferencia után Louis Grech, Málta kormányfőhelyettese. Málta fő célja, hogy az európai projektum iránti bizalom helyreálljon – tette hozzá. Szerinte nehéz felmérni, hogy Málta elnökségének ideje alatt Szerbia hány újabb fejezetet nyithat meg. A 29. (vámunió), a 6. (társasági jog) és a 7. (szellemi tulajdon törvényi szabályozása) fejezetek megnyitásának előkészületei jól haladnak.

Szerbia a 35-ből eddig 8 tárgyalási fejezetet nyitott meg.

Jadranka Joksimović, Louis Grech és Johannes Hahn a tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón (Beta)

Jadranka Joksimović, Louis Grech és Johannes Hahn a tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón (Beta)

ÖRÜLNEK, DÍCSÉRNEK

Szerbia részéről Jadranka Joksimović európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter értékelte a fejleményeket. Szavai szerint jó hír, hogy két újabb fejezet nyílt meg, a jövőben pedig még szorgalmasabban dolgoznak azon, hogy az idén újabb fejezetek nyílhassanak meg.

Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos értékelése szerint jelzésértékű, hogy néhány hónap leforgása alatt ez volt a második kormányközi konferencia az EU és Szerbia között. Bizonyíték ez arra, hogy a munka kifizetődik. Elismerés illeti Szerbiát az elvégzett munkáért. Jó, hogy a figyelem mostantól a vállalkozásokra és az oktatásra irányul. Utóbbi területen Szerbia már részt vesz bizonyos európai uniós programokban, egyebek mellett az Erasmus + programban – mondta a biztos.

AZ EP SZERBIÁRÓL

Közben napirendre került az Európai Parlament Szerbiáról szóló aktuális határozatának javaslata. Az EP Külpolitikai Bizottsága tegnap délután vitatta meg a dokumentumot. A határozatjavaslat bizonyos területek vonatkozásában pozitívan értékeli Szerbia előrehaladását, más területeken viszont komolyabb hozzáállást sürget.

A Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezését a jól elvégzett feladatok között említik. Egy másik dokumentumban, a Koszovóról szóló határozatjavaslatban, az EP felszólítja a pristinai felet a koszovói szerb községek közösségének mielőbbi megalakítására.

Hosszú éveket követően előrelépést könyvelnek el az igazságügy területén, noha megállapítják, a bírói hatalom függetlensége nem mindig érvényesül a gyakorlatban, valamint hiányosságként említik a továbbra is tetemes ügyhátralékot és az ingyenes jogi tanácsadást.

A migránsválság kezelésének módját és hatékonyságát pozitívan értékelik, azzal a megjegyzéssel, hogy javasolják a menedékjogról szóló törvény mielőbbi módosítását, azaz egy teljesen új törvény elfogadását. Az államháztartási hiány csökkentése, a gazdasági növekedés, az állami vállalatok átszervezése és a magánszféra támogatása szintén a pozitívumok közt szerepel, csakúgy, mint a kisebbségvédelem. Elismerően nyugtázzák, hogy Szerbia elfogadta a kisebbségi akciótervet, valamint abbéli meggyőződésüknek adnak hangot, hogy Vajdaságban sikerült magas szinten tartani a kisebbségvédelmet.

A törvényhozással kapcsolatban kedvezőtlen jelenségként értékelik a gyakorlatot, hogy a Szerbiai Képviselőház a beterjesztések többségét sürgősségi eljárásban vitatja meg.

A sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás, az újságírók biztonsága, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem ezúttal is a negatívumok listáján szerepel. Külön kiemelik a belgrádi Savamala városrészben elkövetett épületrombolás ügyét, és sürgetik a felgöngyölítését.

A Szerbiáról szóló határozatjavaslatra összesen 325 módosító indítványt nyújtottak be, ezeknek a java része a horvát európai parlamenti képviselők tollából származik. Ebben követelik, hogy Szerbia rendezze kapcsolatait szomszédaival, tegyen pontot az országhatárok meghúzásának témájára, szolgáltassa vissza az egykori Jugoszlávia tagállamainak a háború ideje alatt elkobzott vagyont, nyissa meg a jugoszláv archívumokat, és helyezze hatályon kívül a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús gaztettekkel kapcsolatos kizárólagos bírósági hatáskörét.