Jelentős eredményeket valósított meg Szerbia a kisebbségi jogvédelem terén, noha a vállalt kötelezettségek teljesítése sokszor tovább tart a kelleténél – állapították meg a témával foglalkozó újvidéki tanácskozás résztvevői. Folyamatos ellenőrzésnek vetették alá a kisebbségi akcióterv végrehajtását, ezekben a napokban az oktatáson és a tájékoztatáson van a fő hangsúly. Lassítják azonban az előrehaladást a választások és a kevésbé együttműködő nemzeti tanácsok is.
A tanácskozás résztvevői (Ótos András felvétele)
Számos olyan terület van, ahol az ország a múltban elhanyagolta a kisebbségi jogok védelmét, mára azonban jelentős előrelépést sikerült tenni, de nem várhatjuk el az előírások alkalmazásakor, hogy máról holnapra kézzel fogható, tapasztalható eredményeket hoznak – fejtette ki Tanja Miščević, a szerbiai uniós tárgyalócsoport vezetője a Regionalizmus Központjának tegnapi újvidéki tanácskozásán, melynek témája éppen a nemzeti kisebbségek helyzete volt az uniós csatlakozási folyamatban. Beszámolt arról, hogy egy szakmai testület a jelen pillanatban végzi a kisebbségi akcióterv oktatásra és kisebbségi nyelvű sajtóra vonatkozó részének teljesítését, és a hét végéig elkészül az erről szóló jelentés is. Mint mondta, az oktatást illetően megszületett a döntés a tankönyvek lefordításáról minden szerbiai tanítási nyelvre, ennek köszönhetően hamarosan nyolc nyelven lesz elérhető a tananyag. Miščević kifejtette, tisztában van azzal, hogy a tájékoztatás már számos kérdést felvet, hiszen a piac liberalizálása megannyi kisebbségi nyelven műsort sugárzó médiumot hozott nehéz vagy teljesen megoldhatatlan helyzetben. Nem feledkeztek meg ezekről a gondokról – tette hozzá –, figyelembe véve más országok hasonló tapasztalatait, továbbra is vizsgálják, milyen intézkedésekkel lehetne enyhíteni a nehézségeken.
Suzana Paunović, az emberi jogi és kisebbségügyi kormányiroda igazgatója arról számolt be, hogy az uniós csatlakozási folyamat elengedhetetlen részeként megszületett kisebbségi cselekvési terv mintegy 120 intézkedést, tevékenységet irányoz elő. Kiemelte, hogy a nemzeti tanácsokkal konszenzusra jutottak annak kapcsán, hogy valamennyi testület követi a folyamatot, és rendszeresen jelentést küld az irodának. Gondot jelent viszont az, hogy az eddigi két jelentéstevést hat-hét nemzeti tanács teljesen elmulasztotta.
Hajnal Jenő a kisebbségekkel foglalkozó konferencián (Ótos András felvétele)
GYORSABB TEMPÓ KELLENE
A nemzeti tanácsok lehetőségként tekintenek az európai csatlakozási folyamatra, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint annak révén egy olyan feltételrendszert kell kialakítani, amely szavatolni fogja a jogbiztonságot a nemzeti közösségek tagjai számára. Hajnal elmondása szerint ennek a jogbiztonságnak a megteremtését már a 23. tárgyalási fejezet, de a kisebbségi cselekvési terv is szorgalmazza.
– Azt kell megvalósítanunk, hogy a kisebbségi közösségek soha ne érezzék úgy, hogy elmulasztottak valamit a csatlakozás folyamatában, nem értek el jogaik megvalósításában bizonyos célokat. Ezt a hangulatot kell elkerülnünk – fogalmazott Hajnal, aki szerint a közösségeknek a szerb illetékesekkel kell megvívniuk ezt a harcot a siker érdekében.
Az Európai Unió – mint mondta – egy alapvető, minimális feltételrendszert szabott csatlakozási előfeltételként, ehhez kell nekünk minél többet hozzáadnunk, hogy a lehető legmagasabb szinten valósuljon meg a jogvédelem. Sérelmezte, hogy a nemzeti tanácsokról szóló új törvénynek még mindig nem készült el a szövege, s gyorsabb ügyintézésre szólított fel e jogszabály kidolgozása kapcsán.
NÉGYBŐL KETTŐ
Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központjának igazgatója emlékeztetett arra, hogy Szerbia a kisebbségi közösségek helyzetének kölcsönös előbbre viteléről szóló megállapodást kötött az eddigiekben Magyarországgal, Horvátországgal, Romániával és Macedóniával is. Hogy a dolgok mégsem haladnak mindig úgy, ahogyan kellene, erről tanúskodik az is, hogy az említett négy ország közül kettő már helyezett sorompót Szerbia továbbhaladása elé az integráció folyamatának bizonyos pontjain: Románia 2012-ben a vlachok előnytelen helyzete, Horvátország pedig tavaly a horvát kisebbség rossznak vélt helyzete miatt.
EGY JÓ HÍR, EGY ROSSZ HÍR
Nagy eredménynek nevezte a kisebbségi akcióterv elkészülését a sajtónak adott nyilatkozatában
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője. Szerinte színvonalas dokumentumról van szó, más kérdés, hogy az implementáció terén már vannak csúszások a határidőket illetően. Ennek egyik oka – magyarázta – a tavalyi rendkívüli parlamenti választás, másik az idei, már beindult választási kampány. Jó hírnek nevezte, hogy elkészült a kisebbségi kerettörvény szövege, s rossznak, hogy továbbra sincs az asztalon a nemzeti tanácsi jogszabály tervezete. Prioritásként kell kezelni, és kormányrendeletekkel kell szavatolni a részarányos foglalkoztatás megvalósítását is – szögezte le Kovács.
A kisebbségi jogvédelem felépítése azért nem számít könnyű feladatnak Robert Sepi kisebbségi kérdésekkel megbízott köztársasági ombudsmanhelyettes szerint, mert nem lehet egyszerűen átmásolni, „importálni” egyik ország jogi megoldásait sem. Mindegyik helyzet specifikus, nem földművelésről vagy környezetvédelemről van szó, amelyekben egyszerűbb az előírt standard betartása. Maga is bírálta az előírások meghozása terén tapasztalt késést, ami, mint mondta, dominóeffektust indíthat be, s egy sor más törvényt, intézkedést hiúsíthat meg.
