Az infláció az idén valószínűleg a tervezett 3 százalékos keretben marad – plusz-mínusz 1,5 százalék –, s ezzel Szerbia remélhetőleg bekerül a stabil és alacsony inflációjú országok közé – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója.
A februári pénzromlásról szóló jelentés bemutatásakor kiemelte, hogy a pénzügyi stabilitás legfőbb kockázati tényezői a környező országokból érkező hatások.
– Növekszik a vezető központi bankok monetáris politikájának divergenciája, ezáltal pedig a globális tőkefolyamatokra való hatásuk bizonytalansága is. Szerbiából beruházók vonultak ki 900 millió euróval, melyet eddig állami értékpapírokba fektettek. Szerbia kis és nyitott gazdasága tőkemozgásnak van kitéve – fogalmazott a bankkormányzó, hozzátéve, hogy a kőolaj világpiaci ára a második kockázati tényező az ország pénzügyi stabilitása tekintetében.
|
Tabaković válasza Jelašićnak – A Szerbiában működő bankok számát a piac és az ügyfelek fogják meghatározni, és nem bárkinek a nyilatkozata – szögezte le Jorgovanka Tabaković bankkormányzó egyik elődjének, Radovan Jelašićnak arra a minapi kijelentésére reagálva, mely szerint minden görög bank kivonulni készül Szerbiából. Tabaković arról is beszélt, hogy két görög bank hat hónapig tárgyalt az összeolvadás lehetőségeiről, végül azonban nem tudtak megegyezni. Nem tudni, hogy melyik két bankról van szó. A bankkormányzó szavai szerint ennek semmi köze a szerbiai piacon való üzletvitelhez, a görög bankok semmilyen módon nem veszélyeztették a piac pénzügyi stabilitását, jelenlétük senkinek sem okozott kárt. |
Tabaković megítélése szerint Szerbia most ellenállóbb a kívülről érkező hatásokkal szemben, mint korábban, mert 2016-ban jó eredményeket mutatott fel.
– A múlt évet 1,6 százalékos évközi inflációval zártuk, a fiskális hiányt a bruttó társadalmi termék 1,4 százalékára szorítottuk vissza, a fizetési mérleghiány a GDP 4,7 százaléka, a problémás hitelek pedig a korábbi 21,6 százalék helyett az összes bankhitel 17 százalékát teszik ki – mutatott rá.
– A Szerb Nemzeti Bank többször enyhítette az euró rövid távú árfolyam-ingadozását, ami részben külső nyomás következménye, részben idényjellegű volt – ismertette a bankkormányzó. Hozzáfűzte, hogy a szerbiai központi bank számára az ár- és a pénzügyi stabilitás egyformán fontos. Szerinte a görög bankok nem az ügyviteli feltételek miatt hagyják el Szerbiát, hanem csupán központjaik tervei szerint cselekednek. A jegybankhoz még nem érkezett jóváhagyási kérelem az Alfa Bank megvásárlására vonatkozóan, amit Miodrag Kostić üzletember, az MK Csoport tulajdonosa jelentett be.
Tabaković arra figyelmeztetett, hogy a dollár erősödése miatt körültekintően kell felhasználni bizonyos adatokat, például az ország eladósodására vonatkozóakat.
– A múlt év utolsó negyedében a dollár 6,4 százalékkal erősödött az euróhoz képest, ez pedig 443,6 millió euróval megnövelte Szerbia külföldi adósságát, a teljes tartozás 34 százaléka ugyanis dolláradósság – mondta a bankkormányzó.
