2024. március 29., péntek
MÜNCHENI KONFERENCIA

„Az USA minden eddiginél erősebb lesz”

Washington ki fog tartani a NATO-beli és európai szövetségesei mellett, de elvárja tőlük a védelmi kiadások növelését – jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök szombaton, az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) második napján. A német kancellár ugyanott azt hangsúlyozta, hogy ki kell tartani a sokoldalú együttműködés és a nemzetközi szervezetek mellett, és javítani kell hatékonyságukat. Az Egyesült Államok új kormányának törekvései visszaigazolják a magyar biztonságpolitikai gondolkodás helyességét – emelte ki Simicskó István honvédelmi miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Beszédében Mike Pence azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Európa legnagyobb szövetségese marad. Donald Trump elnök vezetésével Amerika és szövetségesei erősek lesznek, „legszebb közös napjaink még előttünk állnak” – mondta, hozzátéve, hogy Amerika továbbra is kiáll a közös értékek, a szabadság, a demokrácia, az igazság és a jog uralma mellett. Az új washingtoni vezetés a védelmi kiadások nagymértékű növelését tervezi, hogy az Egyesült Államok minden korábbinál nagyobb katonai erőre tegyen szert, és „a digitális világban is domináns legyen” – mondta. Mike Pence szemrehányást tett a szövetségeseknek, amiért „túl sokan túl sokáig” nem tettek eleget a terhek megosztására vonatkozó kötelezettségüknek. Mint mondta, Donald Trump mindenkitől elvárja, hogy teljesítse a 2014-es NATO-csúcson tett vállalását, és „világos, hiteles” módon vázolja fel, hogy védelmi kiadásai miként érik majd el 2024-re a GDP 2 százalékának megfelelő szintet. Pence arról is beszélt, hogy Washington Oroszországtól is „számon kéri” vállalásait, elvárja, hogy maradéktalanul végrehajtsa az ukrán válság békés rendezésére kidolgozott minszki megállapodásokat.

A multilaterális együttműködés fenntartása mellett érvelő Angela Merkel beszédében hangsúlyozta, hogy az EU, a NATO és az ENSZ hatékonyságán és válságtűrő képességén is javítani kell. „A közös cselekvés mindenkit erősít”, és a nemzetközi közösség előtt álló kihívásokat egyetlen ország sem tudja egyedül megválaszolni – mondta. A német kancellár szerint az EU-nak meg kell tanulnia, hogy csak a fontos ügyekre összpontosítson, és beváltsa a „jólétet mindenkinek” ígéretét. Ehhez a többi között a szabályozás ésszerűsítése és az egységes belső piac továbbfejlesztése, a digitális belső piac kialakítása szükséges. Az euróövezetet pedig meg kell erősíteni, s meg kell védeni az EU egyik legfőbb vívmányát, a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Fejleszteni kell az EU védelmi képességeit, de az EU soha nem lehet a NATO alternatívája – húzta alá. A nemzetközi menekültválsággal kapcsolatban rámutatott, hogy az EU közvetlen szomszédja Szíriának, és a védelemre szoruló emberek befogadása „az EU felelőssége” is. Merkel szorgalmazta, hogy a muszlim országokat is vonják be a terror elleni küzdelembe.

Oroszországgal kapcsolatban a német kancellár kiemelte, hogy az utóbbi 25 évben nem sikerült „tartósan jó és stabil” viszonyt kialakítani Moszkvával, de törekedni kell erre, mert számos ügyben, így a terrorizmus elleni küzdelemben is közösek az érdekeik. Ugyanakkor az ukrán válság ügyében teljes „szigorral” kell fellépni Oroszországgal szemben – mondta.

Oroszország pragmatikus kapcsolatok kialakítására törekszik az Egyesült Államokkal – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „Oroszország senkivel sem keresi a konfliktust, de megvédi az érdekeit” – hangsúlyozta, ismét „hidegháborús intézmény”-nek nevezve a NATO-t. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy a NATO újítsa fel a katonai együttműködését Oroszországgal. „Nem értünk egyet azokkal, akik a liberális világ lerombolásának kísérletével vádolják Oroszországot” – szögezte le az orosz miniszter, és kijelentette: „nem ismer olyan tényeket”, amelyek arra utalnának, hogy Oroszország számítógépes kalózkodással akarná befolyásolni más országok, közöttük az Egyesült Államok választását.

A konferencián résztvevő Simicskó István honvédelmi miniszter az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Mike Pence amerikai alelnök előadása megerősítés volt abban, hogy „helyesen látjuk a világot, helyesen értelmezzük a veszélyeket, és pontosan látjuk a megoldásokat” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, aki kiemelte, hogy már a közeljövőben hatékonyabb fellépés várható az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben, ami fokozza a menekülthullámok kockázatát, éppen ezért nagyobb katonai szerepvállalással kell jelen lenni a válságövezetekben. Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel beszédében Európa védelmi képességeinek erősítését szorgalmazta, Simicskó István hangsúlyozta, hogy „ez is a magyar biztonságpolitikát igazolja vissza”, hiszen Magyarország állt ki elsőként a közös védelmi képességek kifejlesztése mellett, és Orbán Viktor miniszterelnök volt az első, aki kimondta, hogy közös hadseregre van szükség. Az európai partnerek bizonyára soha nem fogják elismerni, hogy Magyarország ebben az élen járt, de „finoman már elindultak” a budapesti vezetés által felvázolt irányba – mondta a honvédelmi miniszter.

Irán párbeszédet szorgalmazott

Regionális párbeszédet szorgalmazott Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a müncheni biztonsági konferencián vasárnap, a kezdeményezést azonban Rijád elutasította. Az iráni diplomácia vezetője arra ösztökélte a Perzsa-öböl menti szunnita arab államokat, hogy a térségbeli erőszak és feszültség hatékony kezelése érdekében nyújtsanak békejobbot a síita iszlám köztársaságnak. „A regionális párbeszéd kérdésében szerény vagyok, és a Perzsa-öbölre fókuszálok” – válaszolta Zaríf arra a kérdésre, hogy Teherán hajlandó lenne-e Izraellel is együttműködni a problémák megoldásában. „Elég gondunk van ebben a térségben, úgyhogy iszlámhívő testvéreinkkel kellene először párbeszédet kezdenünk.”

Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter ugyanakkor azt állította, hogy Irán végső célja a térségbeli országok biztonságának aláásása, és összefogásra szólított fel Teheránnal szemben. „A valódi törésvonal nem a zsidók és muszlimok között, hanem a mérsékeltek és a radikálisok között húzódik” – mutatott rá Liberman vasárnap a müncheni biztonsági konferencián. 

Haszan Róháni iráni elnök a múlt héten Ománban és Kuvaitban tett látogatást a térségbeli kapcsolatok javítása érdekében. Ez volt az első alkalom, hogy 2013-as hatalomra lépése óta Róháni öböl menti államokat keresett fel. Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) hat arab tagja – élükön Szaúd-Arábiával – azzal vádolja Iránt, hogy az oszd meg és uralkodj elvét alkalmazva beavatkozik a térség országainak belpolitikájába, és feszültséget szít a kisebbségek körében. Teherán tagadja a vádakat.

Zaríf békejobbját Szaúd-Arábia rögtön elutasította, és jelezte: jelenleg nem tudja elképzelni a közeledést Iránnal. „Irán a probléma része, nem pedig a megoldásé” – bírálta Adel al-Dzsubeir szaúd-arábiai külügyminiszter az iszlám köztársaságot. Dzsubeir szerint Iránnak először változtatnia kellene a magatartásán. A szaúdi diplomácia vezetője úgy véli, hogy az iszlám köztársaság rakétaprogramjával, a globális terrorizmus, valamint Bassár el-Aszad szíriai elnök támogatásával és jemeni viselkedésével a legnagyobb fenyegetést jelenti a térségre nézve.

A konferencián Zaríf újfent hangsúlyozta: Irán nem törekszik atomfegyverek kifejlesztésére. Donald Trump amerikai elnök kormányának kemény retorikájával és fenyegető hangnemével kapcsolatban Zaríf azt mondta: országát nem érdeklik a fenyegetések, ellenben jól reagál a tiszteletre. Mindezt annak kapcsán szögezte le, hogy amerikai republikánus szenátorok vasárnap elmondták, újabb szankciókat terveznek Teheránnal szemben. Lindsey Graham amerikai szenátor kifogásolta, hogy Irán ballisztikusrakéta-tesztjeivel sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és destabilizálja a közel-keleti régiót.