Felgyorsultak a Török Áramlat gázvezeték építésének előkészületei, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap jóváhagyta a beruházásról tavaly októberben Isztambulban aláírt kétoldalú (kormányközi) megállapodást. A csövek kihelyezése így már az idén megkezdődhet, s az egész rendszer 2019 végére üzemképessé válhat. Ha teljes kapacitással működik, akár évi 63 milliárd köbméter földgázt juttathat el Törökországba, ahonnan tovább is haladhat.
A vezetékrendszernek egy tengeralatti és két földi ága lesz. Az utóbbi két szakasz egyike a török piacot látja el (évi 15,75 milliárd köbméter) orosz gázzal, a másik az európait.
Az egyre keresettebb energiahordozó csaknem 910 kilométer hosszú utat tesz majd meg a Fekete-tenger alatti csövön, mire eléri a török partot, ahol további 180 kilométerrel meghosszabbítják (nyugati irányba), hogy földi nyomvonalon elérje a görög (uniós) hálózatot is. Eredetileg úgy tervezték, hogy segítségével már 2020-ban összesen 47 milliárd köbméter földgázt szállítanak Európába.
A program megvalósítása azután került előtérbe, hogy Putyin 2014 végén lemondott az EU-ba szánt orosz gáz továbbítására tervezett Déli Áramlat vezetékrendszer kiépítéséről, mivel a kérdésben összetűzésbe került Brüsszellel.
A Déli Áramlat a gázt a Fekete-tenger fenekén Bulgáriába, onnan pedig legalább fél tucat dél- és kelet-európai országba „vitte” volna 2015 végétől. (Évente szintén 63 milliárd köbmétert.). A fő versenytársának tartott Nabuccóból sem lett semmi. Ezen a – 3300 kilométer hosszú – csőrendszeren azerbajdzsáni gáz érkezett volna az európaiaknak, csökkentve a függőségüket az orosz forrásoktól.
A Déli Áramlat meghiúsítása után döntötte el Moszkva, hogy Törökországnak ad el gázt, akár a szokásosnál olcsóbban is. Ankara elfogadta az ajánlatot, de hamar árvitába bonyolódtak. A Kreml később a tervet is félretette, mert a törökök 2015 végén (a szír határtérségben) lelőttek egy orosz harci repülőt.
A súlyos államközi viszállyá terebélyesedett incidensnek tavaly nyáron sikerült véget vetni. A békülés után újraindultak a tárgyalások a Török Áramlatról, amelynek a tenger alatti része az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom finanszírozásában készülne el. A törökök ellátására kijelölt ág építési költségeit a helyi kőolaj- és gázipari vállalat, az állami tulajdonú BOTAŞ állná, a másik (vagyis a görög határig vezető) részre pedig a Gazprommal együtt teremtenék elő a pénzt fele-fele arányban.
A vezetékrendszer kikerüli Ukrajnát, amellyel Oroszország 2014 óta háborúskodik. Korábban csak vitáik voltak. Elsősorban azért, mert Moszkva szerint Kijev vagy megcsapolta az ukrán területen áthaladó európai gázszállításokat vagy nem fizette ki a saját számláját.
Szakértők ezúttal arra figyelmeztetnek, hogy az új megoldással, vagyis a törökök bevonásával, Moszkva lényegében megnöveli az ókontinens függőségét az orosz gáztól, amelyet olykor gazdasági fegyverként is bevethet akár az EU, akár Ankara ellen.
