Az Alibaba, pontosabban a www.alibaba.com a világ legnagyobb online „piactere”. Nyolcszázmilliós termékkínálatával és 400 milliós vásárlóközönségével jelenleg napi egymilliárd dollár forgalmat valósít meg. Az utóbbi időben Szerbiát is esélyesként kezelik abban a versenyben, mely a kínai alapítású cég európai elosztó központjának megszerzéséért folyik.
Először Horvátországot, azon belül Zadart emlegették, majd az újságok arról cikkeztek, hogy Magyarország is ringbe száll. Később Bulgáriát vélték a legnagyobb esélyesnek, voltak is konkrét tárgyalások az ottani kormánnyal erről, a napokban pedig már Szerbia esélyeit is latolgatni kezdték. Az Alibaba jelenleg a világ egyik leggyorsabban gyarapodó, multinacionális vállalata. Tulajdonosa az a Jack Ma, aki az utóbbi időben az amerikai elnökkel történt üzenetváltásairól is ismertté vált. Az apró termetű, mosolygós arcú üzletember vagyona mintegy 22 milliárd dollár, az Alibaba értéke pedig 266 milliárd, ami mintegy nyolcszorosa Szerbia éves GDP-jének. Ennél azonban talán még sokatmondóbbak a trendek. Az utóbbi negyedévben a cég 54 százalékos bevételnövekedést produkált az előző év azonos időszakához képest. Az e-kereskedelem kínai óriása az ideális helyszínt keresi gigászi méretű jövőbeni európai elosztó központja számára. Amikor azonban optimális helyszínről beszélünk, nyilvánvaló, hogy nem csupán a földrajzi koordináták és az infrastruktúra, hanem az adott ország által nyújtott egyéb esetleges előnyök is sokat nyomhatnak a latban.
ANGOLTUDÁS, INTERNET ÉS EGY FELISMERÉS
„Minden egyes porcikámban made in China vagyok” – szokta mondani Jack Ma, a világ egyik leggazdagabb embere, aki megismertette Kínával az internetet, és 15 év alatt felépített egy hatalmas globális cégbirodalmat. Pedig amikor angoltanárként havi 10 dollárért dolgozott egy kínai városban, állítólag sokat élcelődtek vele nagyra törő álmai miatt. A Kína eBay-eként aposztrofált Alibaba alapító tulajdonosa szerint az üzleti sikerét csupán angoltudásának, az internetnek és a globalizációnak köszönheti. Az 53 éves multimilliárdos – akinek az eredeti kínai neve Ma Yun – életútja valóban tele van ellentmondásokkal. Nagyapját a kommunisták a rezsim ellenségeként üldözték, ő pedig angoltanárként kezdte. Sokáig semmi jel nem utalt arra, hogy ő lesz annak a cégnek az alapító tulajdonosa, melyet a New York-i tőzsdén is jegyeznek és a befektetők szemében értékesebb, mint a Facebook vagy az IBM. Jack Ma valamennyi életrajzírója megemlíti, hogy a milliárdos üzletember 12 évesen vette a fejébe, hogy megtanul angolul. Ez a 70-es évek Kínájában furcsaságnak számított. Gyerekként ingyen kalauzolta a külföldi turistákat, csakhogy egy-két angol szóra megtanítsák. Az amerikai sajtóban gyakran manónak nevezett, 155 centiméter magas, madárcsontú férfi a karrierje kezdetén angoltanárként dolgozott havi 10 dolláros fizetésért. Kínában az elsők között ismerte fel az internet adta lehetőségeket: négy évvel az amerikai eBay megalapítása után, 1999-ben alapította meg a saját vállalkozását, a www.alibaba.com online piacteret, amely megnyitotta a világot a kínai kereskedők, gyártók, kisvállalkozók előtt, illetve elérhetővé tette a külföldi márkákat a milliárdos piacot jelentő helyiek számára. Az Alibaba ma az e-kereskedelem szinonímája. Nemcsak Kínában, de világszerte. Miközben azonban Ma az internet adta szabadságról áradozik, soha nem bírálja a kínai vezetést, és a kommunista pártot sem kritizálja, üzleti filozófiaként pedig azt hirdeti, hogy a sikerhez nincs szükség kapcsolatokra. Csak a vevők számítanak, mert ők teszik a vállalkozót sikeressé.
KOMPARATÍV ELŐNYÖK
Most úgy tűnik, már négy ország van versenyben az Alibaba első európai hot-spot központjáért. A horvát gazdasági minisztérium szerint a cég már el is küldött egy protokolláris szándéknyilatkozatot az esetleges befektetésről, a központot pedig lapértesülések szerint Zadarban hoznák létre. Szintén a horvát sajtó szerint azonban az Alibaba a magyar és a bolgár kormányt is megkereste hasonló ügyben. Szerbiát az elmúlt napokban kezdték emlegetni mint komoly alternatívát, de előzőleg már novemberben is szárnyra keltek hasonló hírek. A többiek előnye az uniós tagság, Szerbia előnye pedig az lehet, hogy a kínaiak talán jobban bíznak Szerbiában. Zadar mellett szól a tengeri kikötő, a repülőtér és a szárazföldi útvonalak kiépítettsége. Magyarország is több szempontból előnyös választás lehetne. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy a cég neve talán mégis inkább Szerbiához illene a legjobban.
