2024. március 29., péntek

Kezdődik Trump valutaháborúja?

Sok politikai és gazdasági elemző hitte azt, hogy hatalomra jutása után Donald Trump lecsillapodik és enyhít radikális szóhasználatán, melynek a választási kampány idején voltunk tanúi. Elnökségének első hetei után azonban látszik, hogy Trump nem változik, ami pedig számos problémát idézhet elő a nemzetközi kapcsolatokban.

Az egyik legtöbbször hangoztatott álláspontja az amerikai dollár árfolyamára vonatkozik. Trump szerint az USA valutáját túlértékelték, ami kárt okoz az amerikai gazdaságnak. Az Egyesült Államoknak ugyanis hatalmas a világ más részeivel jegyzett kereskedelmi mérleghiánya, az új elnök viszont úgy véli, hogy a dollár gyengítésével ez a hiány csökkenthető, sok amerikai munkahely pedig visszaállítható.

Trumpnak a kínai jüan és a mexikói peso alulértékeltségére vonatkozó véleménye régóta ismert, nemrég azonban nyíltan megszólított más országokat is, például Japánt, mert szerinte ezek évek óta manipulálják az árfolyamot, saját kivitelük növelése céljából. Az elnök egyik tanácsosa a napokban kertelés nélkül azt mondta, hogy az eurót jelentősen alábecsülik, ezért Németországnak tisztességtelen előnye van az Egyesült Államokkal és más kereskedelmi partnerekkel szemben. Ezek a kijelentések valószínűleg hozzájárultak az amerikai valuta enyhe gyengüléséhez az utóbbi másfél hónapban.

A japánok már elvetették a valutával való manipulálásra vonatkozó vádakat, újabb súrlódás következhet azonban a hét végén, amikor az amerikai elnök találkozik a japán kormányfővel. A téma a kereskedelmi együttműködés lesz, a pénzpiacok szereplőit pedig bizonyára élénken érdekli, hogy szó lesz-e a dollár és a jüan arányáról.

Ami az európai valutákat illeti, a politikusok és a központi pénzintézetek vezetői egyelőre nem kommentálják az árfolyamokat, de való igaz, hogy a világ központi bankjainak tevékenysége az egyes valuták jelentős gyengülését idézte elő. A brit központi bank múlt heti üléséről szóló jelentésből arra lehet következtetni, hogy a pénzintézet nem fog sietni a monetáris politika megszorításával, noha az infláció növekszik. Az unióból való kilépésről szóló döntés sem járt eddig jelentősebb kedvezőtlen következményekkel.

Az Európai Központi Bank néhány hónappal ezelőtt úgy döntött, hogy meghosszabbítja azt a határidőt, amelyben a kamatlábakat a történelemben jegyzett legalacsonyabb szinten tartják. Ennek következtében az eurónak a dollárhoz viszonyított árfolyama az utóbbi tizenöt év legalacsonyabb szintjére süllyedt.

Ha Trumpnak valóban sikerül jelentősebben gyengítenie a dollárt és csökkentenie a kereskedelmi mérleghiányt, várható, hogy a többi állam igyekszik majd pótolni az Amerikába irányuló kivitel csökkenését.

Az is lehetséges, hogy olyan döntésekhez folyamodnak, amelyek révén leértékelődik a saját valutájuk. Ezt a helyzetet nevezzük valutaháborúnak. Jellegzetessége, hogy nagymértékben és hirtelen változnak a valutaárfolyamok, ami pótlólagos kockázatot jelent az exportőröknek, kitűnő profitszerzési alkalmat viszont a pénzpiacok befektetőinek.

Mivel az amerikai dollár még mindig jóval erősebb, mint 2016 nagyobb részében volt, ezért az Admiral Markets elemzői szerint a következő hónapokban még néhány százalékkal csökkenhet. Ezt követően az árfolyam alakulásának további iránya a gazdasági folyamatoktól, a központi bankok lépéseitől és a politikusok kijelentéseitől függ majd.