2024. április 24., szerda

Visszatér az infláció?

A pénzromlás éves üteme 2016-ban Szerbiában – a hivatalos statisztikai adatok szerint – 1,2 százalékot tett ki. A fogyasztói árak decemberben 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, miközben az év utolsó havában az infláció negatívba csapott át, 0,1 százalékos deflációt mértek. Novemberhez képest decemberben az élelmiszer, az alkoholos és alkoholmentes italok is kevesebbe kerültek, de más árucikkek ára és szolgáltatások díja is enyhén csökkent. Decemberben ugyanakkor emelkedtek az üzemanyagárak, enyhén növekedett a lakbér, a ruházati cikkek és a lábbeli ára is. Az elmúlt három évben egyébként alacsony volt az infláció Szerbiában, 2014 óta gyakorlatilag 2 százalék körül alakul a pénzromlás mértéke. Az adott körülményektől jelentősen függ, hogy mikor mi a jó, de a klasszikus közgazdasági értelmezés szerint az infláció optimális szintje a 2 százalék körül alakul. Az elmúlt évek alacsony inflációjára nem tekinthetünk úgy, mint helyi jellegzetességre, hiszen néhány kirívó kivételtől eltekintve a környező országokban és világszerte is alacsony inflációt jegyeztek. Az alacsony infláció hátterében az energiaárak, illetve az üzemanyag- jelentős mérséklődése állt. Miközben a háttérben „megbújt” azért egy 4 százalék körüli infláció, ezt elfedte, vagy mondjuk úgy, torzította, de fogyasztói szempontból úgy is fogalmazhatunk, hogy megszépítette az energiahordozók árának mérséklődése. Nem kell a világ tőzsdéit figyelni, a töltőállomások árjegyzékét figyelve is meggyőződhetünk arról, hogy az üzemanyagárak elkezdtek emelkedni. A folyamat 2016 őszétől jól megfigyelhető, és ha a tendencia folytatódik, nehezen ússzuk meg az év végéig ismét egy 2 százalék körüli inflációval. Ha csak a benzinkutak árjegyzékét nézzük, megállapítható, hogy jelenleg mintegy 20 százalékkal drágábban tankolhatunk, mint egy évvel ezelőtt.

VILÁGJELENSÉG

A világ más országaiban is emelkedésnek indult az infláció. A két évig tartott deflációs félelmeket követően decemberben az amerikai infláció is kissé meghaladta a 2 százalékot, az eurózónában pedig 2013 szeptembere óta első alkalommal lépte át az 1 százalékos küszöböt. Ezzel egyidejűleg a japán fogyasztói árak is emelkedést mutattak. Fél évtizeden át tartó folyamatos csökkenés után Kínában is ismét emelkedtek a termelői árak.

Az infláció újbóli megjelenését és „térhódítását” döntően a nyersanyagárak, elsősorban a nyersolaj árának emelkedése okozza. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez részben jegybanki eszközökkel is kezelhető. Az 1970-es évek olajválságát követően is hasonló volt a helyzet. Akkor a jegybankok aktív szerepvállalása, az inflációs célok kitűzése és a célkövető rendszerek felállítása eredménnyel járt. Erős dezinflációs hatása volt azonban az akkor már erőteljesen kibontakozó globalizációnak. Ez volt az a kezdeti időszak, amikor a világkereskedelem erőközpontja az alacsonyabb termelési költségeik miatt vonzóvá váló ázsiai gazdaságok irányába kezdett eltolódni. A fejlett gazdaságokban ekkor a jövedelmek a tőketulajdonosokhoz kezdtek áramlani, a foglalkoztatottak irányában pedig csökkent az áramlás. Most viszont világviszonylatban ezzel ellentétes folyamatok vannak kibontakozóban. Ez a fejlett országokban a bérek növeléséhez vezethet, ez viszont fogyasztásbővülést okoz, ami bizonyítottan inflációt generál. Mindezt még erősítheti, hogy lényegében a világgazdaságnak is nagy szüksége volna egy kis, globálisan terjedő inflációra, ami a magas adósságok könnyebb felemésztését segítheti. Mindezt azonban tovább bonyolíthatja számos egyéb tényező is. A modern technológiák rohamos terjedése, a globalizációnak a szolgáltatások terén történő felgyorsulása és a regionális konfliktusok kialakulása, valamint a geopolitikai kapcsolatok átrendeződése is befolyásolja majd az események alakulását.

AZ ÜZEMANYAGÁRAK VISSZAKÖSZÖNNEK

A jelek szerint az említett jelenségek függvényében reális feltételezés, hogy ebben az évben visszatérhet, vagy ha nem kezelik megfelelő módon, akár el is szabadulhat az infláció. Ennek egyik előjele lehet, hogy Szerbiában már most a legdrágább az üzemanyag régiós viszonylatban. A gázolaj 145-150 dinár, a benzin ennél csupán 1-2 dinárral kevesebb. Az év eleje óta csaknem 10 dinárral drágultak meg az üzemanyagok. Az egyes töltőállomások között jelentős eltéréseket tapasztalhatunk, az árkiigazítások mindennapossá váltak, általában 1-2 dinárral emelkednek az árak. Ilyen tempóban nagyon gyorsan elérjük a három évvel ezelőtti 155-160 dináros szintet. Az elmúlt két hónapban a kőolaj a világpiacon is megdrágult. Egy hordónak az ára 40-ről 55-ra módosult. A hazai forgalmazók a drágulást a hideggel, a beszállítás nehézségeivel is magyarázzák. Az elmúlt hónapban megugrott az amerikai dollár árfolyama, és ez szintén hatással van a piaci árakra. Az üzemanyag árának emelkedése azonban egy kis időeltolódással rendre visszaköszön a termékek árán és szolgáltatások díján keresztül.