A Magyar Református Egyház reformációi jubileumi emlékévét ünnepi istentisztelettel nyitották meg a debreceni Református Nagytemplomban kedden délután.
Istentisztelet az emlékév megnyitása alkalmából a debreceni Református Nagytemplomban (Fotó: MTI)
A szertartást megelőző sajtótájékoztatón Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta: 500 éve teljesedett ki az a sok reformtörekvés, amely a közösségi egyházat meg akarta újítani. Hozzátette: a reformáció 500., és a Kárpát-medence reformátussága és saját hitvalló közössége megalakulásának 450. évfordulója alkalmából számos rendezvényt tartanak az idén itthon és a határon túl, amelyekről a reformacio.500 honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
A püspök kiemelte a programok közül a református és az evangélikus egyház tervezett budapesti együttes ülését, amelyre első alkalommal kerül majd sor.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy a kormány emlékbizottságot hozott létre, hogy felhívja a figyelmet a reformáció értékeire. Méltatta a református egyháznak a közfeladatok átvállalásában betöltött fontos szerepét, amit különösen a közoktatásban betölt.
Soltész Miklós hozzátette: a kormány iskolafelújítási programja keretében nagyszámú egyházi oktatási intézmény felújítása kezdődött, illetve kezdődik meg az idén, több helyen pedig új egyházi iskolákat építenek.
Papp László (Fidesz–KDNP), Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a város mindent a reformátusoknak köszönhet, „a reformáció, a reformátusok tették naggyá Debrecent”. A polgármester szerint az európai reformáció központjai, az európai reformáció városai mindig a kultúra fővárosai voltak.
Fekete Károly tiszántúli református püspök arról beszélt, hogy az évfordulón párbeszédre hívják a testvéregyházakat, hogy történeteiket megosztva kerüljenek igazán sorsközösségbe egymással és a Krisztus-történettel. A jubileumi programok közül kiemelte „A Szentírás vándorútját a Tiszántúlon”, amelynek keretében az egyházkerület több mint négyszáz gyülekezetében olvasnak fel egy-egy részt az alkalomra készült díszkötésű bibliából, így év végére a biblia teljes szövege „hangos könyvvé válik”.
A sajtótájékoztatót követő ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István igehirdetésében egyebek mellett arról beszélt, hogy a reformáció nem elvont eszme, hanem maga az élő Jézus Krisztus. „Nélküle nincs keresztyénség, nincs egyház, de vele van!” – mondta a zsinat lelkészi elnöke.
A Nagytemplom előtt felállított rendezvénysátorban, illetve az Európai Protestáns Egyházak Közösségének kezdeményezésére útnak indított vándorkamion interaktív kiállításán a reformáció történetével ismerkedhetnek az érdeklődők.
Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A reformáció évében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében.
