Csütörtökön este a Zentai Alkotóházban bemutatták a zentai Történelmi Levéltár A titói Jugoszlávia levéltári forrásai elnevezésű sorozatának ötödik, Fejezetek a titói Jugoszlávia korai szakaszából című kötetét, amelyet Molnár Tibor levéltáros szerkesztett. A jelen kiadvány szervesen kapcsolódik az előzőhöz, részletesebben kibontva annak egyes témáit.
Kovács Csaba, Vukman Péter, A. Sajti Enikő és Molnár Tibor (Szögi Csaba felvétele)
A zentai levéltár munkatársai, a szegedi Csongrád Megyei Levéltárral karöltve, hat éve kezdték el kutatni és feldolgozni a Tito nevével fémjelzett korszak kezdetének levéltári forrásait, melynek eredményeként a tavalyi év végén immár az ötödik kiadvány jelent meg a tanulmánysorozatból. Ebben öt hazai és magyarországi levéltári kutató írása kapott helyet, a következők: A. Sajti Enikő: A déli szomszéd világa; Vukman Péter: Barátból ellenség – ellenségből barát (?); Hornyák Árpád: A kisebbségi kérdés a JKP politikájában a háború utolsó évében, különös tekintettel a vajdasági magyarokra, 1944–1945; Kovács Csaba: A mezőgazdaság jugoszláviai kollektivizálásának propagandája a sajtóban és megélése visszaemlékezések tükrében; Molnár Tibor: A Zentai járás politikai, gazdasági és társadalmi viszonyai 1948–1950 között a járási pártbizottság éves jelentései alapján.
A szerzők, Molnár Tibor moderálásával, röviden ismertették mind az öt tanulmányt, sokszor szinte anekdotázó stílusban, a korabeli magyarországi eseményekkel is összefüggésben, érdekfeszítő módon mesélve a titói korszak elemzett szakaszáról – mindezt élvezet volt hallgatni, s ezáltal a közönség soraiból bizonyára sokaknak kedvet csináltak a könyv elolvasásához. Vukman Péter mint a sorozat recenzense kifejtette, hogy mind regionális, mind európai szinten is jelentősnek tartja ezeket a munkákat, és várja nagyon a folytatást, Molnár pedig elárulta, hogy szerettek volna jó példával elöl járni, és arra ösztönözni más levéltárakat is, hogy kezdjenek hasonló jellegű kutatásokba.
A 2011-ben megjelent első kötet a zentai városparancsnokság iratait dolgozta föl, a 2012-es második Bácska, Bánát és Baranya katonai közigazgatását vette górcső alá, a 2013-as harmadik az 1944-ben történt magyarellenes cselekményekkel foglalkozott, ezen belül is a Magyarkanizsán és környékén történtekkel, a szintén ugyanabban az évben napvilágot látott negyedik kötet pedig a titói rendszer megszilárdulásával a Tisza mentén. A sorozat legújabb része, akárcsak az előzőek, azzal a céllal íródott, hogy a szocialista Jugoszlávia történelmének korai szakasza iránt érdeklődők újabb értékes, a legújabb kutatásokon alapuló, magyar nyelvű szakirodalomhoz jussanak.
Az est folyamán azt is megtudtuk, hogy a hatodik rész máris készül – talán még az idei év vége felé meg is fog jelenni –, sőt, a szerzők az azt követő folytatásról is felvázolták ötleteiket.
