2024. április 25., csütörtök
AUSZTRIA

Kern korlátozná a kelet-európaiak munkavállalását

Csak egy egységes közös piac lehet a jólétünk forrása – olvasható a Die Presse című osztrák lap pénteki számában megjelent, a bécsi magyar, cseh, szlovák és lengyel nagykövet által közösen jegyzett vendégkommentárban, amelyben a „kelet-európai munkaerő fokozott bevándorlásáról” és ennek korlátozásáról szóló vitára reagálnak.

Christian Kern osztrák kancellár januári programadó beszédében azt javasolta, hogy azon országokból érkező munkavállalók, amelyek átlagos bérszintje nem éri el az osztrák jövedelem nyolcvan százalékát, csak akkor kaphassanak munkát Ausztriában, ha nem áll rendelkezésre hazai munkaerő.

Az emiatt kialakult vitára reagáló cikkben Perényi János magyar, Jan Sechter cseh, Juraj Machá szlovák és Artur Lorkowski lengyel nagykövet kifejti, hogy a vita tárgyilagosabbá tételéhez és a téma kiegyensúlyozottabb bemutatásához szeretnének együtt hozzájárulni. A cikk szerint a munkaerő Unión belüli szabad áramlásnak köszönhetően a visegrádi országokból érkezett több mint 143 ezer ember élt Ausztriában 2015-ben, közülük több mint 14 ezren voltak munkanélküliek, ami az osztrák átlagnak felel meg. A cikk összegzése szerint az Ausztriában élő külföldi munkavállalók által befizetett járulékok összege kétszer annyi, mint az általuk igénybe vett juttatások. „Ebből az következik, hogy Ausztria nemcsak, hogy nem visel költségeket a külföldi munkavállalókkal összefüggésben, hanem még nyeresége is származik belőlük” – írták.

Az írás rámutat arra is, hogy Ausztria profitál a jellemzően fiatal és jól képzett munkaerőből, amely a visegrádi országokból érkezik. „Ezért nem lehet munkanélküliség exportjáról vagy „a legjobb szociális ellátórendszer kereséséről beszélni” – szögezi le a közös állásfoglalás. 

Az állásfoglalás szerint mind Ausztria, mind a visegrádi államok számára hasznos az európai közös piac négy alapszabadsága, az áru, a tőke, a szolgáltatás és a személyek szabad mozgása. A nagykövetek szerint ha ezeknek akár egyikét is korlátozzák, annak hatása lesz a másik vagy az összes szabadságra, ezáltal csökkenhet az érintett országokban működő cégek versenyképessége.