2024. március 28., csütörtök

A megengedettnél szennyezettebb a levegő

A mért értékek magasabbak a szokásosnál, de nincs szükség szmogriadóra

Az időjárási körülmények és a levegőben lévő szennyező anyagok együttesen okozhatják a szmog, azaz a füstköd kialakulását. A téli időszakban, amikor fagypont körüli a hőmérséklet és magasabb a páratartalom, a szmog kialakulásának veszélye is nagyobb, és ilyenkor a levegő megtelik a járművek által kibocsátott gázokkal és a kéményekből felszálló füsttel, korommal.

(Fotó: Gergely Árpád)

(Fotó: Gergely Árpád)

Német Gábriel Beáta, a szabadkai Közegészségügyi Intézet Higiéniai és Környezetvédelmi Osztályának munkatársa kíséri figyelemmel a levegő szennyezettségét. Mint elmondta, Szabadkán napi szinten mérik a szennyezettség, mégpedig a szálló por, a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid mértékét, és bár a hideg téli napok alatt az értékek magasabbak a megengedettnél, nincs szükség szmogriadóra.

– Ha köd idején nitrogén-dioxid van a levegőben, szmog alakulhat ki, azonban az elmúlt időszakban nem mértünk extrém értékeket, inkább csak egy-két nap volt kiugrás. Hidegben az emberek intenzívebben tüzelnek, több fa és szén fogy, hogy fel tudják fűteni az otthonukat, azonban a nehéz anyagi körülmények között élők emellett sokszor mindenféle szemetet, műanyagot, gumit is eltüzelnek, ami tovább szennyezi a levegőt; illetve nem feledkezhetünk el a jármű- és teherforgalomról, és az általuk kibocsátott kipufogógázokról sem. Mérjük még a levegőben szálló por mennyiségét, ami az elmúlt időszakban úgyszintén túllépi a megengedett értékeket 10–20 százalékkal, azonban nem ölt extrém mértéket – mondta el lapunknak a szakember, hozzátéve, napról napra változnak a mért adatok, annak függvényében, hogy aznap milyen sűrű volt a forgalom, milyen volt az időjárás, és hogy mennyit, illetve mivel fűtöttek az emberek.

A szennyezett levegő egészségügyi problémákat is okoz. A légszennyezés különösen a krónikus betegségben, elsősorban az asztmában, vagy egyéb légúti megbetegedésben szenvedő gyermekekre és felnőttekre jelent veszélyt, de hozzájárulhat a szív és a tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben, illetve irritálhatja a nyálkahártyát, köhögést, nehézlégzést, könnyezést válthat ki, így az a legjobb, ha a csecsemők, a kisgyermekek, az idősek, a sportolók és a betegek ilyenkor minél kevesebb időt töltenek a szabadban.