A Dunán kialakult jégzajlás kapcsán folytatott megbeszélést a vízgazdálkodási vállalatok vezetőivel Újvidéken, a Vajdaság Vizei Közvállalat székházában Branislav Nedimović köztársasági mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter és Igor Mirović tartományi kormányfő. A helyzet értékelésekor jelen volt Goran Puzović, a Szerbia Vizei Közvállalat igazgatója, Nataša Milić, a Köztársasági Vízgazdálkodási Igazgatóság vezetője, mgr. Vuk Radojević tartományi mezőgazdasági titkár és Slavko Vrndzić, a Vajdaság Vizei Közvállalat igazgatója.
Újságíróknak nyilatkozva Mirović elmondta, az ülésen kielemezték a jelenlegi helyzetet, és egyet értettek abban, hogy Szerbiának a jövőben sokkal jobban fel kell készülnie az efféle helyzetekre. A folyókon meghirdetett jégvédelmi készültség sikeres volt – jelentette ki, nagyrészt a Magyarország és Szerbia közötti megállapodásnak köszönhetően, ami a magyar jégtörő hajók bevetését eredményezte. Amikor a jégtörés befejeződik a Duna Novi Banovci és Belgrád közötti szakaszán is, melyen a munkát éppen tegnap kezdték meg a jégtörők, már semmilyen veszély nem fog fenyegetni, és maximálisan sikeres bevetésről lehet beszélni – értékelte a tartományi kormányfő. Dályánál és Újvidéknél is sikerült felszámolni a jégmezőket, és néhány napos munka eredményeként a Novi Banovci alatti szakasz is biztonságossá válik.
Ótos András illusztrációja
NEM A MI HIBÁNK
A tervekkel kapcsolatban egybehangzó véleményt alakítottak ki a vízgazdálkodási vállalatok és a kormányok képviselői: Szerbiának a jövőben önállóan is képesnek kell lennie arra, hogy megoldja a gondokat, széttörje a jégdugókat. Ezen a téren is „szuverenitást” kell élveznie. Ezért az országnak saját jégtörő hajókra lenne szüksége. A tartományi kormány anyagi segítséget is ígért beszerzésükhöz – fejtette ki Mirović.
A vajdasági kormányfő ugyanakkor abbéli véleményének adott hangot, hogy nem a jelenlegi köztársasági és tartományi vezetőség felelős azért, hogy az ország nem készült fel a folyók jegesedés okozta rendkívüli helyzetekre, kormányok sora mulasztotta el a múltban, hogy lépéseket foganatosítson. Elsősorban azokhoz kell kérdéseket intézni – magyarázta –, akik a „mocskos privatizációkban” részt vettek, s tönkre tették a többi között a védelem ezen ágazatát is – fejtette ki Mirović.
A HANYAGSÁGOT NEM FIZETIK
Jelenleg még folyamatban van a jégmezők okozta kár felbecslése, de a munka nem fog véget érni a jégdugók széttörése előtt, az ugyanis mindenképp elsőbbséget élvez – jelentette ki az illetékes miniszter. Branislav Nedimović kijelentette, hogy biztonságban tudhatunk minden hidat és fontos infrastrukturális létesítményt, csupán a szállítás terén jelentkeztek károk. Azok a polgárok, akik az előírásoknak megfelelően jártak el a jég elleni védekezés során, biztonságban tudhatják folyami ingóságaikat – közölte. Arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e lehetőség az esetleges veszteségek megtérítésére, Nedimović elmondta, megvan a jogi lehetősége arra, hogy az állam ezt véghez vigye, de csak és kizárólag akkor, ha megalapozott a panasz. A hanyagság miatt keletkezett károkat nem fogja megtéríteni az állam – foglalt állást a miniszter.
Branislav Nedimović, Vuk Radojević és Igor Mirović a jéghelyzet kapcsán folytatott megbeszélés utáni sajtótájékoztatón (Ótos András felvétele)
AZ ORBÁN–VUČIĆ-PÁRBESZÉD HOZADÉKA
A jelenleg folyó jégtörésről kifejtette, hogy egy 13 kilométeres folyószakaszról van szó Banovci és a belgrádi Pupin híd között, és rámutatott arra, hogy rendkívül sikeresnek bizonyult az Orbán Viktor magyar és Aleksandar Vučić szerbiai miniszterelnök közötti kommunikáció a jégveszély megjelenésekor. A magyar jégtörők ugyanis a megszokott 72 óra helyett 16 óra leforgása alatt a hazai helyszínen voltak. Mint részletezte, Romániával is állandó jellegű az egyeztetés a Duna határszakasza kapcsán, s az ottani munkálatokban a Bor nevű, szerbiai tolóhajó vesz részt.
Ahogyan a tárcavezető visszaemlékezett, 1956-ban, 1985-ben, 1986-ban és 2011-ben volt ehhez hasonló vészhelyzet a folyókon jegesedés miatt. Az országnak a jövőben olyan megbízható rendszert kell kialakítania – mondta –, amire nyugodtan alapozhatjuk a jég miatt keletkező árvízvédelmet.
Elhanyagolt, karbantartást nélkülöző jégtörők vannak hazánkban magánkezekben a rossz magánosítások következtében, s a miniszter véleménye szerint fel kell venni a kapcsolatot a tulajdonosokkal, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy használatba lehetne-e állítani valamelyik hajót ezek közül.
