2024. március 28., csütörtök

Eredmény csak munkából születik

Kovács Elvira: A jövőre nézve jó lenne, ha Szerbia tartaná magát az ütemtervhez

Az európai uniós integráció folyamatát figyelemmel kísérők elégedetten fogadhatták a hírt, hogy az EU Tanácsa bővítéssel foglalkozó munkacsoportjának ülésén Horvátország és Bulgária képviselői belegyezésüket adták a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalások 26., azaz az oktatás területével foglalkozó fejezetének megnyitásához. A következő államközi konferencián, amelynek megtartását az elnöklő Málta januárra, februárra javasolta, a 20. – ipari politika és vállalkozás – és a 29. – vámunió – fejezetek is megnyílhatnak.

Szerbia az utóbbi két tárgyalási fejezettel kapcsolatban már el is küldte Brüsszelbe saját tárgyalási pozícióját – mondta Jadranka Joksimović tárca nélküli európai integrációs miniszter kedden.

Kovács Elvira: A rendszer már felállt, a csapat jól működik, így nem indokolt a folyamat lassulásától tartani (Ótos András felvétele)

Kovács Elvira: A rendszer már felállt, a csapat jól működik, így nem indokolt a folyamat lassulásától tartani (Ótos András felvétele)

Kovács Elvirától, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettesétől megtudtuk, hogy a 29. fejezet platformjának tekintetében még van tennivaló. A parlament a héten fejezheti be a feladatok ráeső részét.

A kormány a múlt év végén fogadta el a 20. tárgyalási fejezet platformját, január 9-én pedig a 29. fejezetre vonatkozót. Eredetileg az volt a terv, hogy a szóban forgó két fejezet január végén, esetleg február közepén megnyílik, a realitás viszont az, hogy legkorábban február végén, március elején nyílhat meg. A szabályok értelmében amint a szerb kormány elküldi a parlamentnek a platformokat, azok először az illetékes parlamenti bizottság elé kerülnek, majd miután a bizottság tagjai véleményt nyilvánítanak, az utolsó állomás az integrációs bizottság, amely elsőként a civilekkel, pontosabban egy civilekből álló ernyőszervezettel egyeztet, azután pedig a bizottság ülésén vagy elfogadjuk a platformot, vagy módosításokat javasolunk. Az elfogadott változatot visszaküldjük a kormánynak, amely a dokumentumot eljuttatja Brüsszelbe. A 20. fejezet platformjának tekintetében mindez már a múlt héten megtörtént, a 29. fejezet platformjának esetében pedig a héten zárulhat le a folyamat, így mindkét dokumentum jövő hét elején juthat el Brüsszelbe. Jó hír, hogy a platformok szövegeiről már egyeztetett Szerbia az Európai Bizottsággal, vagyis a szöveg biztosan jó és elfogadható a másik fél számára. Sokat várunk a COSAC hétfői, Máltán tartandó ülésétől is, ahol az uniós tagállamok, valamint a tagjelölt országok parlamenti integrációs bizottságainak elnökei, illetve alelnökei vesznek részt. Az ilyen jellegű rendezvények kiváló esélyt nyújtanak az érdemi lobbizásra, remélem, hogy felszólalásomban Szerbia integrációjával kapcsolatban a lényegi dolgokra sikerül rámutatnom – fogalmazott Kovács.

JÚLIUSIG ÚJABBAK NYÍLHATNAK MEG

Azzal kapcsolatban, hogy Horvátország végül miért gondolta meg magát a 26. fejezet megnyitásával kapcsolatban, a képviselő elmondta: nézeteltérésről volt szó, mivel Szerbia álláspontja az volt, hogy a kisebbségi oktatáshoz kapcsolódó kérdések a 23. tárgyalási fejezet, illetve ezen belül is az akcióterv részét képezik, a 26. fejezetben ezzel nem kell külön foglalkoznia, így ebből kiindulva dolgozta ki a 26. fejezet platformját. Az egyik legsúlyosabb hiba az volt, hogy erről a platformról Szerbia nem egyeztetett nem hivatalos fórumokon a tagállamokkal és későn, valamikor november közepén küldte el Brüsszelbe, a tagállamok pedig csak ezt követően kaphatták meg – magyarázta Kovács. Hozzátette, a horvát illetékesek elmondása szerint a decemberi államközi konferenciáig egyszerűen nem volt idejük érdemben áttanulmányozni a dokumentumot.

A jövőre nézve jó lenne, ha Szerbia tartaná magát az ütemtervhez. Már most tudjuk, hogy ha sikerül, február vagy március folyamán a 7., a 6., a 30. és a 33. tárgyalási fejezetek platformjait is el lehetne fogadni, így ezeket még ebben a félévben, a máltai elnökség ideje alatt meg lehetne nyitni. A platform szövegét jó minél előbb elfogadni és elküldeni Brüsszelbe. Érdemes lenne ebben a félévben minél előrébb lépni, hiszen a második félévben Észtország az EU elnöklője, éa az ismeretes, hogy az észtek egyrészt nem sokat tudnak Szerbiáról, másrészt az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok miatt nem biztos, hogy „barátian” lépnek majd fel országunkkal szemben. Persze diplomáciai úton már elkezdtünk lobbizni az észteknél, próbáljuk őket minél jobban megismertetni országunkkal. Arról se feledkezzünk meg, hogy az év második felében választások lesznek Németországban és Franciaországban, és valószínűleg ez is lassítani fogja a folyamatot – taglalta a politikus.

NEM MINDEN VÁLASZTÁS AKADÁLY

Szerbiában elnökválasztás biztosan lesz az idén, ám az is megtörténhet, hogy ismét kiírják az előrehozott köztársasági parlamenti választásokat. Kovács Elvira szerint az elnökválasztás semmiféleképp nem befolyásolja, azaz nem lassítja a folyamatokat, így az illetékesek minden további nélkül képesek lesznek összpontosítani az integrációra.

Egyébként ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy tavaly, a választási kampány ideje alatt is összeült a parlament integrációs bizottsága és megvitatta az 5. és a 24. fejezetek platformját. A rendszer már felállt, a csapat jól működik, így nem indokolt a folyamat lassulásától tartani. Persze akkor lassulhat, ha valóban kiírnák a parlamenti választásokat és nem ülésezne a parlament, így nem tudná teljesíteni a 23. és a 24. fejezetek akcióterveiből eredő jogalkotási feladatait. Az EU szakadatlanul figyelemmel kíséri a szóban forgó két fejezetből, valamint a 35. tárgyalási fejezetből eredő feladatok teljesítését, és ha bármelyik tagállam elégedetlen az elvégzettekkel, minden további nélkül elutasíthatja, hogy újabb fejezetek nyíljanak meg – részletezte Kovács Elvira.

Beszélgetőpartnerünk elmondása szerint egyelőre nem hallani szélsőségesen éles vagy negatív reakciókat Brüsszelből a szombati vonatbotrány kapcsán, így egyelőre nem indokolt attól tartani, hogy ez az incidens befolyásolni fogja Szerbia integrációjának jövőbeli alakulását. Értékelése szerint a brüsszeli csúcsvezetés egyelőre várja a dolgok alakulását, feltehetően elsősorban arra kíváncsiak, hogy a történtek fényében milyen jövő vár a Belgrád és Pristina közötti párbeszédre.