A hosszan tartó hideg első vajdasági áldozata a nagybecskereki Szalma Ottó, akinek holttestét szombaton találták meg a Karađorđe parkban. A környéken élők azonosították a középkorú férfi holttestét, aki az utóbbi napokban is a parkban töltötte az éjszakákat. Erőszakra utaló nyomokat nem találtak, így feltételezhető, hogy megfagyott. Az eset újra napirendre hozta a hajléktalanok problémáját a legnagyobb bánáti városban.
Vannak, akik inkább romos épületekben húzódnak meg (Fotó: Kecskés István)
Nagybecskereken mintegy harminc hajléktalan él. A számuk ennél nyilván jóval magasabb. A városban egyre több a segítségre szoruló ember. A munkanélküliek száma megközelíti a húszezret. Ráadásul nem könnyű meggyőzni a hajléktalanokat, hogy beköltözzenek a menhelyre. Nyáron a vasútállomáson veszteglő vagonokban, pincékben, romos épületekben húzódnak meg. Napközben az egyik gyülekezőhelyük a Búza tér.
Az első nagybecskereki melegedőt – amely a második volt az országban – tíz évvel ezelőtt a Vajdasági Kezdeményezés civil szervezet hozta létre. 2012 óta a Szociális Központ irányítása alatt van.
– Való igaz, hogy a hajléktalanok valójában láthatatlanok. Úgy is hívják őket, hogy „láthatatlan emberek”. Az ember – aki fut a dolga után – észre se veszi őket. Esetleg valamelyik szemeteskukánál. Ezek különböző sorsú emberek. Élettörténetük sokszor szomorú, nagyon furcsa és érdekes is. De a legfontosabb az, hogy segíteni kell rajtuk. Problémájuk ugyanis továbbra is megoldatlan. Mindaz, amin keresztülment a társadalmunk, nem kedvez azoknak, akik nehezen találják fel magukat az ilyen gyorsan változó, zavaros időkben – mondja Dragan Nedeljkov, a Vajdasági Kezdeményezés aktivistája, a menhely korábbi vezetője.
A város egyetlen, Sremčev utcai melegedőjében 15 személy elhelyezésére van lehetőség. Napjainkban teljes kapacitással működik.
– Még októberben megkezdtük azoknak az elhelyezését, akikről tudtuk, hogy nehezen tudják átvészelni ezeket a hideg napokat. Az ünnepek alatt két személyt befogadtunk, akik a kórházból jöttek ki, és nem volt megfelelő ápolási lehetőségük. Rajtuk kívül tegnap még három személy jelentkezett a nagy hideg miatt. És mindenkit be tudtunk fogadni. Hogyha netán újabbak jelentkeznek, akkor nekik is adunk helyet. Ez nyilván a kényelem kárára megy, de az az álláspontunk, hogy senki sem maradhat az utcán – mondja Teodora Lazić, a Szociális Központ szolgálatvezetője.
Ahány hajléktalan, annyi emberi sors. A melencei Goran Jovanov harminc évig pékként dolgozott. Most munkanélküliként a menhelyen tölti a téli hónapokat. Tavaly is itt volt. Az elhelyezéssel elégedett, de reméli, hogy tavaszra kap munkát.
A nagybecskereki menhelyen 26 és 65 év közötti személyeket fogadnak be, nőket, férfiakat, családokat egyaránt. Legtovább hat hónapot maradhatnak egyhuzamban. A feltétel az, hogy az utolsó lakhelyük Nagybecskereken volt, és most nincs hol lakniuk. Egyre több fiatal veszi igénybe ezt a lehetőséget.
