Az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság jelentésében aggályosnak és jogszerűtlennek tartja a beszerzés egyes eljárásait – mondta el a testület elnöke hétfőn budapesti sajtótájékoztatón.
Borbély Lénárd (Fidesz–KDNP) csepeli polgármester közölte, hogy a vizsgálatok alapján úgy tűnik, mintha a közbeszerzési eljárásnak „nehezen lehetett volna” más nyertese, mint az Alstom. Hozzátette: a Fővárosi Közgyűlés január végi ülésén javasolni fogja, hogy a bizottság jelentését terjesszék a Legfőbb Ügyészség elé.
Tarlós István főpolgármester kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottság a most elkészült jelentésben megerősítette a fővárosi vezetők 2010-ben megfogalmazott álláspontját. Mindkét vizsgálódás nem lehet egyformán téves – jegyezte meg.
Borbély Lénárd emlékeztetett, hogy az ideiglenes bizottság 2016 nyarán alakult, mert az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala megkereste Magyarországot azzal a feltételezéssel, hogy Alstom-vezetők 2,3 millió eurós kenőpénzt adhattak a tender elnyerése érdekében. A 2-es és a 4-es metróvonal szerelvényeinek fővárosi beszerzéseiről volt szó a BKV-n keresztül.
Borbély Lénárd kifejtette: az általa vezetett testület feladata az volt, hogy megvizsgálja a beszerzéssel kapcsolatos döntési mechanizmusok működését, a szerződéskötés körülményeit és lehetőség szerint a személyi felelősséget. Többeket is meghallgattak, de Demszky Gábor volt főpolgármester és a hosszú ideje külföldön tartózkodó Gulyás László, aki a BKV-n belül a metróprojektum-igazgatóság vezetője volt, nem jelent meg a testület előtt – jegyezte meg.
Elmondta: Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója a testület ülésén beszámolt arról, hogy emlékei szerint „az egész beszerzés a városháza nagyon szigorú ráhatása (...) nyomásgyakorlása mellett történt, közvetlenül is kaptak instrukciót”, és Demszky Gábor mellett Vajda Pál, Ikvai-Szabó Imre és Atkári János főpolgármester-helyettest nevezte meg.
Borbély Lénárd ismertette: az egész eljárás felelőse a BKV Zrt. volt, minden döntést a társaság hozott meg, a közvetlen végrehajtásokért a metróprojektum-igazgatóság felelt, a közbeszerzés lefolytatását pedig több bizottság segítette.
Borbély Lénárd kifejtette: a bizottság aggályosnak találja, hogy olyan közbeszerzést írtak ki, amelynél nem az ár volt a legmeghatározóbb és szubjektív értékelési szempontokat alkalmaztak. Szinte kódolva volt, hogy a nyertes az Alstom lesz – fogalmazott.
A bizottság szerint jogszerűtlen eljárások között említette azt, hogy a fizetendő előleget 25 százalékról a tárgyalások alatt 50 százalékra emelték. Ennek oka az iratokból nem állapítható meg – mondta Borbély Lénárd, hozzátéve: ez azt jelentette, hogy mintegy 30 milliárd forint „gyakorlatilag ott kamatozott az Alstom-számláján”.
Közölte, gazdasági és észszerűségi szempontból kifogásolható körülményeket is megállapított a bizottság: ilyen a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek egy szerződés keretében történő megrendelése és az ajánlattevők számának indokolatlan korlátozása.
A kiírt közbeszerzés és a megkötött szerződés nincs összhangban a bizottság szerint, ami a fővárosnak és az államnak „különösen jelentős” hátrányt okozhatott – közölte.
A jelentést – amelynek elfogadásáról a Fővárosi Közgyűlés dönt majd – közzéteszik a Budapest Portálon, a budapest.hu oldalon.
