A 2017-es Dakar-rali útvonalának ismerői nem véletlenül emlegették a verseny előtt a bolíviai szakaszokat, az idei flúgos futam legnagyobb megpróbáltatásait ezek a szakaszok okozták a résztvevőknek, mert az extrém meleg és tengerszint feletti magasság után eső, hó és jeges eső következett, a homokdűnéket pedig áradások és végeláthatatlan víz követett.
– Hihetetlen látvány és körülmények vártak bennünket. Egy szakaszon három óráig jeges esőben hajtottunk, majd a dűnékkel, később pedig az 5000 méteres tengerszint feletti magasságú tereppel kellett megküzdenünk, ahol már a hó is esett. Mindez azonban nem zavart annyira, viszont ezeket az enduro gumikat nem ilyen vizes pályára találták ki. A sátortáborhoz közel olyan sártenger várt bennünket, hogy még hasonlót sem láttam életemben. Még a kamionok is beleragadtak, a legnagyobb gond viszont az volt, hogy az asszisztencia később ért a táborba, mint a versenyzők, így ahelyett, hogy pihentünk volna, keresni kellett egy kis száraz helyet, s ott kuporogtunk és melegedtünk. Órákig dideregtem, mert mindenem vizes volt, majd a szél elfújta a sátrakat, így mi nem tudtunk aludni, a mechanikusok nem tudták végezni a dolgukat, de még annyi hely sem volt, hogy esetleg a további szakaszokat tanulmányozzuk – ecsetelte a körülményeket Saghmeister Gábor, aki a 89. helyen áll a megmaradt 111 motoros mezőnyében. A kétkerekűeknél a terep máris megkövetelte a magáét, mert a címvédő ausztrál Toby Price már az 5. szakaszt sem fejezte be, ugyanis leesett a motorról, és lábát törte. Az autósoknál a katari Nasszer al-Attijah után egy másik nagyágyú is kiesett, nevezetesen a Peugeot-t vezető spanyol ralikirály, Carlos Sainz, aki „kiegyenesített” egy kanyart, s úgy összeverte a kocsiját, hogy azon már nem tudtak segíteni a szerelők.
Az Oruróban uralkodó körülmények miatt a szervezők törölték a 6., La Pazba vezető 786 km-es szakaszt, s a karaván együtt hajtott be Bolívia fővárosába, ahol eddig még soha nem látott tömeg ünneplése fogadta a versenyzőket. Bolívia az egyik legszegényebb dél-amerikai ország, ahol nagy gondok vannak az áram- és a vízellátással, s a külföldiek számára az üzemanyag háromszor olyan drága, mint a hazaiaknak. Ez 1,3 eurót jelent literenként, úgyhogy a szervezők külön töltőállomásokat jelöltek ki a résztvevőknek, de a vizet is Argentínából szállítják ciszternákkal.
– Őszintén megvallva, alig vártuk már a La Paz-i pihenőt, mert az idei szakaszok valóban hihetetlenül nehezek. Ráadásul elég sok technikai gondom volt a motorommal, így az idén nem várok különösebb helyezést, de mindent megteszek annak érdekében, hogy az első ötvenben zárjak, saját kategóriámban pedig az első tízben legyek – mondta Saghmeister.
A jelenlegi állás összesítettben, motorosok: 1. Sunderland (brit, KTM) 15:22:05, 2. Quintanilla (chilei, Husqvarna) +12:00, 3. Van Beveren (francia Yamaha) +16:07 perc, … 18. Gyenes (romániai, KTM) 1:42:28, … 66. Dési (magyar, KTM) 5:40:06, … 89. Saghmeister (szerbiai, KTM) 8:59:26 óra lemaradás stb. Autósok: 1. Peterhansel (francia, Peugeot) 14:02:58 óra, 2. Loeb (francia, Peugeot) +1:09, 3. Despres (francia, Peugeot) +4:54 perc lemaradás stb. Quadosok: 1. Vitse (francia, Yamaha) 19:32:22 óra, 2. Karjakin (orosz, Yamaha) +8:14, 3. Dutrie (francia, Yamaha) 10:35 perc lemaradás stb. Kamionosok: 1. De Rooy (holland, Iveco) 14:06:07 óra, 2. Nyikolajev (orosz, Kamaz) +2:23, 3. Szotnikov (orosz, Kamaz) +6:36 perc lemaradás stb.
Ma a La Paz és Uyuni közötti 622 km-es szakasz következik, amelynek 322 km a mért része. Ez a szakasz már jól ismert a versenyzőknek, hiszen 2014 óta hajt itt a karaván, és a hosszú homokos részeken kívül az jelent majd külön nehézséget, hogy ezen a szakaszon a versenyzők nem vehetik igénybe az asszisztenciát és a szerelőket, tehát saját maguknak kell elhárítaniuk az esetleges mechanikus hibákat.
