Huszonkettedik, egyben évzáró ülését tartotta meg tegnap Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács. Napirenden szerepelt a tanács kétéves munkabeszámolója, idei évi költségvetésének módosítása, jövő évi költségvetése és munkaterve, valamint az alapításában, illetve társalapításában működő intézmények pénzügyi és munkatervei.
Gergely Árpád felvétele
Az utóbbi két évben a tartalmi fejlesztések és területi stratégiák megvalósítása, az azokban megfogalmazott programok újraértékelése, átgondolása állt az MNT munkájának középpontjában –emelte ki mgr. Hajnal Jenő (Magyar Összefogás) elnök a kétéves munkabeszámoló beterjesztésekor. Mint hozzátette, az MÖ programjának megvalósítása sikeres volt, érdemi intézkedéseket foganatosítottak a vajdasági magyar közösség megtartásának érdekében. Kiemelte az Európa Kollégium megnyitását, a szakkollégiumi tevékenység elindítását a szóban forgó intézményben, a kis létszámú magyar tagozatok megtartását, a magyar nyelvű iskolai, illetve óvodai oktatás ismételt bevezetését néhány olyan településen, ahol az már évtizedekkel korábban megszűnt, a művelődési intézmények és azok rendezvényeinek támogatását, a magyar nyelvű tájékoztatás megtartását, kiemelt támogatását a szórványban.
A magyar közösség szülőföldjén való megtartásában központi szerepet játszik az értelmiségi réteg kinevelése, ezt pedig elsősorban a 2011-ben elindított ösztöndíjprogram segíti. A programot, annak sikerességének ellenére, feltehetőleg átgondolják, az igényekhez alakítják majd – mondta Hajnal.
Az MNT elnöke az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének akciótervéhez tartozó kisebbségi akciótervet is kiemelte, amelynek kidolgozásában az MNT, illetve a vajdasági magyar közösség képviselői is részt vettek. Hajnal értékelése szerint a szóban forgó dokumentum érdemben járulhat hozzá a közösség helyzetének jobbá tételéhez, egyebek mellett a részarányos foglalkoztatás tekintetében.
Hajnal Jenő a felszólalását azzal zárta, hogy háláját tolmácsolta a magyar kormánynak, amely folyamatosan ott állt és áll az MNT programjai mögött.
Tari István (VMDK – Csonka Áron) szerint a beszámolót az ellenzéki tanácstagok véleményének elhallgatása jellemzi. Ezt azért tartja felfoghatatlannak, mert úgy véli, az ellenzék véleménye az esetek többségében ösztönző lehet, illetve az ellenzéki képviselőket is a magyar szavazók voksa juttatta a tanácsba, ezért nem lenne szabad mellőzni őket. Tari értékelése szerint az MNT munkájában az utóbbi két évben a legnagyobb hiányosságok a hivatalos nyelvhasználat területén mutatkoztak meg, nem tartja megfelelőnek a Nyelvhasználati Bizottság fellépését a nyelvhasználattal kapcsolatban érkező panaszok ügyében.
Szavaz a nemzeti tanács (Gergely Árpád felvétele)
Szilágyi Miklós (MÖ), a Nyelvhasználati Bizottság elnöke válaszában azt mondta, a nyelvhasználatra vonatkozó panaszok nem a bizottság, hanem a Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tartoznak. Nem ért egyet azzal, hogy a nyelvhasználat területén semmit nem tesznek a tanács szervei, példaként említette az betegkönyvekkel vagy a közjegyzők fordítási díjával kapcsolatos tevékenységet.
Jóllehet az 1999-ben megalakult nemzeti tanács az utóbbi két évben is a folytonosságot képviselte, a 2014 előtti időszakhoz képest azóta mégis bizonyos változások jellemzőek – értékelte Zsoldos Ferenc (MÖ, Magyar Mozgalom). Szerinte elsősorban a szakpolitizálás mellőzése figyelhető meg. Zsoldos értékelése szerint az MNT konzultatív testületeit és szakbizottságait csak ritkán hívják össze, illetve a bizottságok túlságosan gyakran tartanak elektronikus szavazást.
Joó Horti Lívia (MÖ, MM) a szinte pontosan két évvel ezelőtt az MNT hivatalában történt elbocsátásokat emelte ki felszólalásában. Értékelése szerint ez láncreakciót indított el a vajdasági magyar intézményekben. A szakpolitizálás érezhetően háttérbe szorult az elmúlt 24 hónapban, talán az oktatás és a művelődés területén a legkevésbé, a hivatalos nyelvhasználat és a tájékoztatás témájában viszont drasztikusan – emelte ki Joó Horti, aki az oktatás területén a szerb nyelv oktatásában történt átalakítások érdekében megtett lépéseket emelte ki pozitívumként.
ÓVODAI HÁLÓZAT A SZÓRVÁNYBAN
Az MNT jövő évi munkatervével kapcsolatban Hajnal Jenő a szórvánnyal való kiemelt törődés folytatását hangsúlyozta.
Az oktatásfejlesztés középpontjában az óvodai hálózat kiterjesztése áll majd. A szórványban óvodai központok kialakítását tervezik: Nyugat-Bácskában, Szerémségben, Észak- és Közép-Bánátban egy-egy ilyen központ jönne létre, Dél-Bánátban pedig kettő. Ha kell, előteremtik a megfelelő szakképesítésű nevelők teljes bérére vagy a bérkiegészítésre szükséges eszközöket, illetve a központok fenntartásában is támogatást nyújtanak majd. A gyermekek utaztatásának érdekében feltehetőleg kisbuszokra is szükség lesz. A tömbben úgynevezett magyar játszósarkokat kívánnak létesíteni, amelyek az ott folytatandó oktatási-nevelési folyamatnak köszönhetően hozzájárulhatnak a gyermekek magyar öntudatának az erősítéséhez. Európai uniós szabványoknak megfelelő játszóterek kialakítását is támogatja a tanács.
Mindemellett erősíteni tervezik az Európa Kollégium szakkollégiumi tevékenységét, erre a célra már meg is érkezett a támogatás, de a többi, magyar vonatkozású felsőoktatási intézmény fejlesztését sem kívánják elhanyagolni. Ebben a Makovecz Program is nagy segítséget jelent.
A kultúra területén jövőre a magyar közgyűjtemények megőrzése és az állományok bővítése kerül előtérbe. A könyvtárak állományának bővítésére jövőre 11 millió forintot tudnak fordítani. A kisebbségi sajtó tekintetében a szabadkai központú médiaház létrehozása áll majd a tevékenység középpontjában. Hajnal ígérete szerint a Magyar Szó és a Hét Nap irányában jellemző odafigyelés 2017-ben sem lankad, a magyar kormánynak köszönhetően például 25 millió dinárt fordítanak a Forum-ház tetőszerkezetének és nyílászáróinak a felújítására. A magyar–szerb középszótár is részét képezi a munkatervnek, várhatóan négy éven belül láthat napvilágot a hiánypótló kiadvány.
Ami az MNT tegnap elfogadott költségvetését illeti, a jövő évi bevétel nyolc forrásból valósul meg. Az anyaországtól 507 millió dinárra számít az MNT, a Szerb Köztársaság költségvetéséből 60,8 millió dinárra, a tartományi költségvetésből 24,7 millióra, a helyi önkormányzatoktól pedig 6,5 millió dinárra. A bevételek és a kiadások 1,12 milliárd dinárra rúgnak.
PÉNZÜGYI ÉS MUNKATERVEK
Mivel az idén év végén lejár a 2011 és 2016 közötti időszakra szóló médiastratégia, és az idén nem dolgoztak ki új dokumentumot, tegnapi ülésén a tanács újabb egy évre meghosszabbította a stratégia hatályát. Németh Ernő, a Tájékoztatási Bizottság elnöke egyetértett a döntéssel, értékelése szerint az idei évben jellemző feszültségek nem biztosítottak volna megfelelő alapot az új stratégia kidolgozásának. Az új stratégiát jövőre tervezik kidolgozni.
Ökrész Rozália: A Magyar Szó jövőre 1,65 millió dináros nyereségre számít (Gergely Árpád felvétele)
Ezután került napirendre a Magyar Szó Lapkiadó Kft. jövő évi pénzügyi és munkaterve. Ökrész Rozália igazgatónő elmondása szerint az idei évet az új munkahelyi besorolás és az azt követően megejtett átszervezés határozta meg. A megkezdett munka folytatásaként 2017-ben elsődleges feladat lesz a munkatársak képzése – emelte ki Ökrész –, hozzátéve, erre szolgál az idei évben elindított mentorprogram, amelynek keretében az Európa Kollégiumban elszállásolt, az újságírásra fogékony hallgatókat is szárnyuk alá vették. A napokban megújul a Magyar Szó honlapja, olvasóbarát és modern felület válik elérhetővé az olvasók számára. Napilapunk jövőre több évfordulóról is megemlékezik: tízéves lesz a Magvető melléklet, hetven a Jó Pajtás és hatvan a nyomda.
Napilapunk jövő évi bevételeit 389,9 millió dinárban határozták meg, a ráfordítást pedig 388,25 millió dinárban, ami mindkét oldalon kétszázalékos növekedést jelent. A Magyar Szó jövőre 1,65 millió dináros nyereségre számít.
Ezt követően fogadta el az MNT a Hét Nap Lapkiadó Kft., a Pannónia Alapítvány, az Európa Kollégium, a Zentai Történelmi Levéltár, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a magyarkanizsai CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya Község Múzeuma és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház jövő évi munka- és pénzügyi terveit.
Az oktatás témájához kapcsolódóan elsősorban kinevezéseket, iskolaszéki és igazgatóbizottsági tagok cseréjét támogatta a tanács.
