Zorana Mihajlović kormányfőhelyettes, építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter szerint kiemelkedően sikeres volt a 2016. év az általa vezetett minisztérium szempontjából. Az idén nem kevesebb mint 98 kilométernyi autópályát sikerült kiépíteni. Egy sajtótájékoztató keretében ismertette minisztérium'nak idei eredményeit, melyek közül kiemelte még, hogy 12,6 kilométernyi útszakaszt sikerült felújítani, és összesen kilenc helyszínen folytattak ilyen munkálatokat. A vasúthálózat korszerűsítése is a tervek szerint zajlott, mintegy 110 kilométeren lehetővé vált a közlekedés óránként 100 kilométert meghaladó sebességgel, az orosz hitelből pedig 27 új dízelmeghajtású szerelvényt is beszereztek.
A 2017. évi tervekről elmondta, hogy a megkezdett projekteket fogják befejezni, elsőbbséget élvez a Koridor 10 és a Koridor 11 szárazföldi közlekedési folyosó. Utóbbinak az Obrenovac és Preljine közötti teljes szakaszát tervezik befejezni a jövő év folyamán. Már márciusban megkezdik a Surčin–Obrenovac szakasz kiépítését, a fővárost megkerülő rész építését pedig áprilisban folytatják. Mihajlović emlékeztetett arra, hogy kiírták a közbeszerzési pályázatot további 200 kilométernyi autóút felújítására.
AZ ÚTHASZNÁLATI DÍJ NÖVELÉSÉRŐL JANUÁRBAN
Az autópályadíjak kilátásba helyezett emeléséről a miniszter asszony elmondta, hogy erről a kormány következő év elején dönt, pontosabban akkor tűzi napirendre a Putevi Srbije 10 százalékos útdíjnövelésre vonatkozó kérelmének megtárgyalását. Egyben azon véleményének adott hangot, hogy az útdíjakat növelni kellene, hiszen 2008 óta nem volt árkorrekció. Az esetleges 10 százalékos növelés jóváhagyása az útkarbantartónak 1,6 milliárd dináros pluszbevételt hozna, amit az utak javítására fordíthatnának. Tavaly ugyanis ebből a forrásból 16,6 milliárdot sikerült realizálni, az idén azonban ez a szint elérheti a 19 milliárdot, mivel az újonnan kiépített szakaszok és fizetőkapuk bevételével növekszik az összeg.
AZ ARABOKNAK MÁR NEM KELL EURÓPA?
Az Air Serbia légitársaság jövőjével kapcsolatos kérdésre válaszolva Mihajlović miniszter asszony elmondta, hogy rendelkeznek úgynevezett „B” tervvel is, amennyiben az Etihad változtatna eddigi „hozzáállásán”. Bizonyos sajtóértesülések szerint ugyanis számos légitársaságot működtető multinacionális vállalat eladná az Air Serbiában lévő részesedését, vagy annak egy részét. Mihajlović elmondta, hogy nincsenek hivatalos információi arról, hogy az Etihad bármin is változtatna, a szerződésben pedig megfelelő módon definiálták a tulajdonból eredő jogokat és kötelezettségeket. A légitársaság működtetésében vannak eredmények, és ha csupán káderváltozásokra kerülne sor, az a szerb felet kevésbé érintené – fogalmazott. Tudomása szerint a Nikola Tesla légikikötő és az Air Serbia légitársaság is nyereséges. Hangsúlyozta azonban, hogy semmi sincs kizárva, éppen ezért – ahogyan más esetekben –, ebben az esetben is van a minisztériumnak úgynevezett alternatívája, „B” terve.
Mint ismeretes, az Air Serbia, az ország nemzeti légitársasága 2013-ban alakult meg, az állam 51 százalékos és az Egyesült Arab Emírségekben jegyzett Etihad Airways 49 százalékos tulajdonrészével. Korábban hivatalosan az Etihad annyit tett közzé, hogy az ágazatban kialakult éles versenyhelyzet miatt esetleg csökkentené a foglalkoztatottak számát. Német lapértesülések szerint az Etihad lecserélné James Hogant, az Etihad Aviation Group elnök-vezérigazgatóját, mert az olyan közös európai projektek mint az Air Serbia, Alitalia vagy az Air Berlin, a cégvezetés szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A legfőbb gond a csoporton belül felhalmozott 2,5 milliárd eurós veszteség, ezért lehetséges, hogy az Etihad már 2017 januárjában megkezdi az Európából történő kivonulás stratégiájának kidolgozását. A mindig jól értesült Berliner Zeitungban megjelent írás szerint az Etihad akár áron alul is megválna az európai légitársaságokban lévő tulajdonrészétől, a további veszteségek elkerülése végett és a sikertelennek tartott projekt mielőbbi lezárása érdekében.
