Horvátország visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Mol magyar olaj- és gázipari vállalattól – jelentette be Andrej Plenković horvát miniszterelnök hétvégi rendkívüli sajtótájékoztatóján Zágrábban.
A horvát kormány azután döntött az INA-részvényeinek visszavásárlásáról, miután értesült arról, hogy a Mol megnyerte a horvát állammal szembeni döntőbírósági eljárást. A kabinet szándékáról értesítette a magyar felet.
A DÖNTŐBÍRÓSÁG A MOL JAVÁRA ÍTÉLT
A Mol 2013 végén nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint viszont a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
Plenković a sajtótájékoztatón elmondta: a genfi döntőbíróság szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítási jogait, ezért a bíróság nem semmisíti meg a 2009-ben kötött megállapodást a Mol és a horvát kormány között.
„Horvátország határozottan ellenzi a nemzetközi testület döntését és mindent megtesz, hogy lassítsa a folyamatot” – tette hozzá.
A kormány ennek tükrében politikai döntést hozott, és elindítja az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól anélkül, hogy annak költsége növelné az államadósságot – hangsúlyozta Plenković.
A MOL NYITOTT A TÁRGYALÁSOKRA
A horvát fél részéről egyelőre nem érkezett hivatalos megkeresés, de a Mol – ahogy korábban – most is nyitott az INA jövőjéről szóló tárgyalásokra.
Így reagált a Mol-csoport vasárnap az MTI-nek annak kapcsán, hogy a horvát miniszterelnök bejelentette, Horvátország visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Mol magyar olaj- és gázipari vállalattól.
A Mol-csoport vasárnapi közleményében azt írta: megkapták a nemzetközi választottbíróság döntését. Állításuk szerint a sajtóból értesültek a horvát állam vásárlási szándékáról, a hivatalos megkeresés után nyitottak a tárgyalásokra.
A horvát vádak alapján Magyarországon is vizsgálták a Mol–INA-ügyet. A Központi Nyomozó Főügyészség 2011 júliusában nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás keretében a főügyészség a beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve megállapította, hogy a Mol és annak vezetői részéről senki nem követett el bűncselekményt, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.
2013-ban egy magyar bírósági állásfoglalás is elutasította Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását. 2016 októberében Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója végleg lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvátoknak azt a kérését, hogy újítsák meg a cégvezető ellen kiadott elfogatóparancsot.
MEGLESZ A MEGÁLLAPODÁS
Lóránt Károly közgazdász szerint a Mol már csak a két ország között meglévő feszültebb kapcsolatok miatt is előbb-utóbb megválik az INA-tól. A kérdés csak az, hogy mennyit kér majd a részvényekért. A Mol mindenképpen el fogja adni, mert a horvátok ehhez ragaszkodnak. És itt csak arról van szó, hogy a horvátok nyilván drágábban jutnak hozzá, mintha a pert megnyerték volna, ugyanis így ki kell fizetni a részvényeket. Míg, ha a pert megnyerik, akkor lehetett volna arra hivatkozni, hogy semmis az üzlet – mondta az M1 televíziónak nyilatkozó szakértő.
Davor Štern horvát energiaügyi szakértő szerint a horvát kormány a bírósági ítélet után stratégiai fontosságú, érett döntést hozott. „Talán már előbb meg kellett volna kezdeni a tárgyalásokat a Mol-lal” – vélekedett, aki szerint a horvát félnek most erőteljes diplomáciai akcióba kell kezdenie, hogy békés és jó megoldással kerülhessenek ki a helyzetből, amibe az ügy jutott.
Štern szerint háromtól hat hónap időre van szükség a megállapodás megszületéséig, azzal a feltétellel, ha Horvátország jó tanácsadókat fogad.
Peđa Grbin, a Szociáldemokrata Párt (SDP) alelnökének a véleménye szerint a Mol részvényeinek a megvásárlása többe fog kerülni 10 milliárd kunánál, ami átszámítva megközelítőleg 1 milliárd 300 millió euró.
