A Szerbiai Munkaadók Uniója az év folyamán több kollektív szerződést kötött a szakszervezetek képviselőivel, de időközben néhányat visszavont belőlük. Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának elnöke arra mutatott rá, hogy nem jók az ágazati kollektív munkaszerződések, a szakszervezetek által megfogalmazott követeléseknek ugyanis nem tudnak minden ágazati szektorban eleget tenni. A kormány gazdasági-szociális tanácsának tegnapi ülésén sem sikerült a szakszervezeteknek és a munkaadóknak közös nevezőre jutni ebben a kérdésben, de annyit leszögeztek, hogy a szociális párbeszédet folytatni fogják.
Ljubiša Nestorović a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének képviseletében elmondta, sajnos Szerbiában a szociális párbeszéd, a kollektív tárgyalások nem haladnak olyan szinten, mint a rendezett államokban. Hozzátette, az elmúlt időszakban a szakszervezetek és a Szerbiai Munkaadók Uniója között feszültség alakult ki, ebből kifolyólag nem folytatódhat a szociális párbeszéd, így az egyes kollektív szerződések január elsejével nem léphetnek hatályba.
– Ezúttal arra a megállapodásra jutottunk, hogy a Szerbiai Munkaadók Uniója részéről egyoldalúan visszautasított kollektív szerződéseket, amelyek a vegyiparra, az élelmiszeriparra és az építészetre vonatkoznak, újratárgyaljuk – emelte ki Nestorović.
Zoran Stojiljković a Függetlenség Szakszervezet képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia nagyon rossz fényben mutatkozott meg a szociális dialógus lefolytatása terén, és ha az EU-csatlakozási tárgyalások 19-dik fejezetének megnyitását akarja szorgalmazni, ezen a téren is javítania kellene.
Nebojša Atanacković elmondta, az adott kollektív szerződések újrafogalmazására azért van szükség, mert nem logikus, hogy léteznek kollektív szerződések olyan ágazatokban, amelyek harminc százalékában nem tudnak eleget tenni a szerződésben foglaltaknak, ugyanakkor nagy megterhelést jelentenek a vállalkozók számára, hiszen csak az egytálételpénz vagy a nyaralási pótlék 30 százalékos kiadásnövekedést jelentenének a minimálbérek esetében. Ez a gazdaság számára elfogadhatatlan feltétel, így visszavontuk a kollektív szerződéseket – emelte ki Atanacković, majd hozzátette: – Kértük, hogy találjunk olyan megoldást, hogy a kollektív szerződések ne egy egész ágazatra vonatkozzanak, hanem azok kisebb szegmenseire – mondta.
A gazdasági-szociális tanács sajtótájékoztatóján szóba került a minimálbér is, ami Aleksandar Vulin munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi miniszter szerint egy biztonsági intézkedés.
– Vannak olyan államok, ahol nem létezik minimálbér, de ezekben az államokban a gazdaság jobb helyzetben van, mint Szerbiában. Jobb a munkerőpiac, és a képzett munkaerő iránt nagyobb a kereslet, mint nálunk – mutatott rá a miniszter.
Nebojša Atanacković is arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkabér akkor emelkedik majd reálisan, amikor a munkaerő iránt nagyobb lesz a kereslet. Jelenleg a kis munkahelykínálat és a magas munkanélküliségi arány tartja alacsonyan a béreket.
Szerbiában jelenleg a minimális órabér 121 dinár, de 2017. január 1-jétől 130 dinárra növelik. Erről a kormány még szeptemberben döntött.
