Parlamenti együttműködésről szóló megállapodást kötött a kormányalakításra készülő szociálliberális koalíció pártjaival szerdán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az egyezség részleteiről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszélt a Kossuth rádiónak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek nincs saját kormányfőjelöltje, nem készül kormányzati szerepre és ez nem is került szóba alternatívaként. Ha a kormányprogram olyan lesz, amit az RMDSZ elfogadhatónak tart, akkor a párt meg tudja szavazni a kormányalakítást.
Ezt az álláspontot képviselte a Klaus Iohannis államfőnél folytatott kormányalakítási egyeztetésen – mondta el Kelemen Hunor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
Az RMDSZ elnöke „érdekes indításnak, érdekes javaslatnak” nevezte Sevil Shhaideh jelölését a kormányfői posztra.
Dragnea kormányfői ambícióit egy jogerős elmarasztaló ítélet törte derékba. Áprilisban ugyanis jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy korrupciós perben. Klaus Iohannis államfő már a választási kampány előtt kijelentette, hogy nem fog jogerősen elítélt, vagy bűnvádi eljárás alatt álló politikusnak kormányalakítási megbízást adni.
Arról azonban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy a politikusasszony meddig maradhat hivatalban annak fényében, hogy Liviu Dragnea, a választásokon győztes PSD elnöke többször is hangsúlyozta: nem tett le arról, hogy ő legyen a kormányfő.
TEGYEN VÁLLALÁSOKAT A KORMÁNY
A PSD-vel kötött parlamenti együttműködésről szóló megállapodásról Kelemen Hunor azt mondta: a fontos az, hogy az RMDSZ és a romániai magyarság érdekeinek, céljainak legyen egy kerete a kormányprogramban, a kormánypártok vállalják azt, hogy a kisebbségi jogok, a joggyakorlás és a jogbővítés tekintetében történik változás.
Előrevetítettük, hogy februárban a nyelvhasználati küszöb csökkentésére fogunk tenni javaslatot, és ahhoz kérjük majd a támogatásukat – részletezte a pártelnök, aki szerint a szimbólumok használatánál is meg kell tenni a szükséges törvényi korrekciókat, hogy ne lehessen a jogszabályok szellemét felülíró bírói ítéletekkel megtiltani például a székely zászló használatát.
Az európai nyelvi chartához és a nemzetközi egyezményekhez azért ragaszkodott az RMDSZ, mert azok a törvénymódosítások vagy törvényjavaslatok, amelyeket a párt kezdeményezni akar, mind levezethetők azokból a nemzetközi egyezményekből, amelyekhez amúgy Románia csatlakozott.
TAVASSZAL MINDEN KIDERÜL
Kelemen Hunor úgy véli, a tavaszi ülésszak elegendő lesz arra, hogy kiderüljön ez a megállapodás működik vagy nem működik. A megállapodásban az is benne van, hogy azt minden ülésszak végén felülvizsgálják, és ha nem működik, akkor azt az RMDSZ felmondja.
A megállapodás a felek – egymással egyeztetett – törvénytervezeteinek kölcsönös támogatásáról szól.
Az RMDSZ vállalja, hogy támogatja a román kormány törvénykezdeményezéseit, amelyekről a minisztériumoknak előzetesen konzultálniuk kell a megállapodást aláíró pártok parlamenti frakcióival, beleértve az állami költségvetés tervezetét is.
A felek prioritásként támogatják az oktatási és egészségügyi kezdeményezéseket, a kormányprogramba foglalt infrastruktúra-fejlesztések és autópálya-program megvalósulását, a közüzemi szolgáltatások decentralizációját, a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók bérének növelését, javítani szándékoznak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának jogi keretein – olvasható a szerdán aláírt megállapodásban.
A dokumentum aláírói leszögezik: a felek vállalják a nemzeti kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatára, oktatására és jelképhasználatára vonatkozó törvényes előírásokat és a – Románia által aláírt – nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek betartásának biztosítását.
A megállapodás végrehajtása érdekében az RDMSZ képviselőházi és szenátusi frakcióvezetői hetente konzultálnak a koalíciós pártok frakcióvezetőivel, a felek pedig minden parlamenti ülésszak végén megvizsgálják, hol tart a vállalások teljesítése.