2024. március 29., péntek
KALANDTÚRA

Szczecin – a cárnék bölcsője

Hosszas diplomáciai alkudozás után Szczecin kormányzója megállapodott az orosz cári családdal, hogy lányát, Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbst-et hozzáadja III. Péter trónörököshöz. A kis Sophie hamar áttért az ortodox hitre, 15 évesen elhagyta szeretett szülőföldjét, és hozzáment az orosz birodalom leendő első emberéhez. Hamar belopta magát alattvalói szívébe, és 34 éven át irányította a birodalmat. A történelem úgy ismeri őt, mint II. Katalin cárnő, azaz minden oroszok cárnője.

Az észak-lengyelországi kis kikötőváros alig 100 kilométerre fekszik a Balti-tengertől, az Odera két partján, annak torkolatának közelében. Éghajlatát, kultúráját és mindennapjait a környező területek formálták, formálják: Németország, Lengyelország, Oroszország és Skandinávia. A mai városmag a XVII–XVIII. században alakult ki. Az Óváros jelentősebb épületei és intézményei ebből a korból származnak. Egy szczecini látogatás alkalmával mindenképp érdemes felkeresni a lengyel gótika értékes alkotásait: a Régi városházát, a Szent Péter- és Pál-templomot, a Szent Jakab bazilikát és a Loitz palotát. A későbbi korokban épült a Királyi bástya, a Grumbkow palota, Flóra istennő szobra és a Sasos szökőkút. Napjainkban a szczeciniek a fél kilométer hosszú Walach Chrobrego promenád teraszain és éttermeiben töltik a szabadidejüket. Az Odera-parti kilátóteraszról pazar kilátás nyílik a környékre. Nyaranta vitorlás találkozókat és a Tenger Napjai fesztivált is itt rendezik meg. A város másik gócpontja az Aleja Papieza Jana Pawla II. A korzót a Plac Lotnikow és a Plac Grunwaldzki szökőkútjai és kávézói törik meg. A sugárút végén magasodik a városháza zöld épülete, mögötte nyújtózkodik a Jasne Blonia gyermekbarát park és a Park Kasprowica. Szczecinben nyílt meg a világ első mozija, a Kino Pionier 1907.

A messze földön híres lengyel–magyar barátságot megerősítendő, egy magyar turistának meg kell látogatnia egy-két gyönyörű katolikus templomot is. A mélyen vallásos lengyeleknél akad belőlük bőven. A város központjában van a 168 hektáros Szczecini Központi Temető, amely Európában a harmadik legnagyobb sírkert.

Szczecinből mikrobuszok közlekednek a Balti-tenger déli partján fekvő Swinoujsciébe. A kikötővárosból óránként futnak ki kompok a környék nagyobb városai irányába. Ritkán látni olyan útjelző táblát, hogy jobbra Szentpétervár, balra Koppenhága. De a Visztulán egészen a fővárosig is le lehet hajózni.

Szczecin harminc évvel II. Katalin után, még egy nagy asszonyt adott a világnak. A városban látta meg a napvilágot Katalin későbbi menye, Sophie Dorothea of Württemberg, azaz Mária Fjodorovna, akit, Oroszországban előszeretettel neveznek a cárok anyjának.