A migrációs válság megoldásának lényegét illetően minden azon áll vagy bukik, hogy zárjuk-e a határokat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben pénteken, az európai uniós állam-, illetve kormányfők találkozója után tartott sajtótájékoztatóján.
Elmondta, hogy a csütörtöki csúcsértekezlet előtt a visegrádi országok közös álláspontban szögezték le a három legfontosabb dolgot: meg kell védeni a határokat; akik bejöttek, azokat ki kell vinni; akik pedig be akarnak jönni, azokat az EU-n kívül kell őrizni és különválogatni. Ez az a három pillér, amelyen a V4-ek álláspontja nyugszik – közölte.
Orbán Viktor aláhúzta, hogy Magyarország zárja a határait, Görögország viszont erre nem képes, Olaszország pedig vagy nem tudja vagy nem akarja zárni a határt. „Európai nézőpontból tekintve a helyzet Olaszországban drámai” – tette hozzá.
A miniszterelnök rámutatott, hogy függetlenül Recep Tayyip Erdogan török államfő szándékaitól, a törökországi helyzet törékeny, és ez bizonytalansági tényezőt jelent, ezért joggal vetődik fel a kérdés, hogy nem indulhat-e újra a jövőben a menekültáradat a nyugat-balkáni útvonalon.
Mint mondta, ez nem zárható ki, Magyarország azonban egymagában is képes rá, hogy megfékezzen és megállítson bármekkora migránsáradatot a saját határainál, és megvédje Európa belsejét.
Orbán Viktor sajtótájékoztatója Brüsszelben, mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (MTI)
POLGÁRJOGOT NYERT MAGYAR JAVASLAT
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte Brüsszelt terheli a felelősség, amiért az elutasított menedékkérők szabadon elhagyhatják nyugat felé Magyarországot. Kiemelte, Brüsszel segíthetne annak az életszerűtlen szabálynak a megváltoztatásával, hogy az elutasított, de bíróságon jogorvoslatot kérő menedékkérőket nem lehet őrizetben tartani. Hozzátette, ezt a javaslatot nem fogadták el a miniszterelnökök előző napi tanácskozásán.
A kormányfő fontos eredménynek tartja, hogy a csúcstalálkozón megegyeztek arról: az Uniónak olyan típusú megállapodásokat kell kötnie az afrikai országokkal, mint Törökországgal. „Megállapítható, hogy ahol ilyen megállapodásokat kötöttünk, és a helyi kormányzatokkal sikerült együttműködést kialakítani, és több ilyen példa is van, ott komoly eredményeket értünk el az onnan érkezők számának csökkentésében” – mondta Orbán Viktor, külön kiemelve, elengedhetetlennek tartja, hogy Egyiptommal is migrációs egyezményt kössön majd az Európai Unió.
Hangsúlyozta, mára polgárjogot nyert az a korábban „embertelennek, lehetetlennek és őrültnek minősített” magyar javaslat, amelynek értelmében az Unió területén kívül kellene menekülttáborokat létrehozni és működtetni, valahol Líbia partjainál vagy Afrika más, erre alkalmas pontján. „Ma arról beszélünk már, hogy hogyan tudnánk megoldani ezt a feladatot, kivel lehetne megegyezni, és hol lehetne ilyesmit létrehozni” – mutatott rá.
VÍZUMMENTESSÉGET KELL ADNI UKRAJNÁNAK
Mit tesz az Európai Unió az azonnali vízummentesség megadása nélkül ténylegesen Ukrajnáért? – tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón.
A miniszterelnök az éjszaka befejeződött csúcsértekezleten történteket ismertetve arról beszélt: hogyan akarna az Unió Európától távol katonai erőt alkalmazni közös haderő nélkül, ha az ukrajnai katonai eseményeket sem tudja befolyásolni, és arra is képtelen, hogy megadja az azonnali vízummentességet, ami nem katonai kérdés, semmilyen jogi akadálya nincs, és senki nem mer ellene nyíltan érvelni.
Elmondta, hogy az ukrán vízummentesség kérdésében a visegrádi országok erőteljesen Ukrajnát támogató álláspontot fejtettek ki, függetlenül az Oroszországgal folytatható, esetlegesen eltérő, de észszerű és helyes politikáról vallott nézőpontoktól.
ERŐ NÉLKÜL TEHETETLEN AZ EU
Az Aleppóban kialakult helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, hogy Szíria példáján látszik, hogy sok még a tennivaló az európai biztonság terén.
Ha nincs Európának megfelelő katonai ereje, akkor katonailag nem tud győzni, és a szíriai ügyek elintézése, az ott élők tényleges megsegítése helyett csak jó szándékú szólamokat tud mondani – fejtette ki.
„A közös nyilatkozatban is erőteljes megfogalmazásokat találhatunk, de be kell látnunk, hogy van jó szívünk, van erős hangunk, de nincs erőnk” – szögezte le. Ennek a három dolognak a kombinációjából fakadó tehetetlenségérzés tükröződött minden nyilatkozatban – tette hozzá.
A bajba jutott embereken segíteni kell, „minden okoskodás és moralizálás későbbre való” – fogalmazott. Jelenleg egy feladat van: ameddig lehet, menteni kell az életeket – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
