Kamatot emelt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed). A Fed monetáris döntéshozó testülete, a nyílt piaci bizottság a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 0,50-0,75 százalékra emelte szerdán az irányadó kamatsávot. A döntést a munkaerő-piaci feltételek javulásával és az infláció alakulásával indokolták. A Fed több mint kilenc év után tavaly decemberben növelte meg először az irányadó kamatlábat. Előtte a kamatlábat hét éven át a zéróközeli szinten, történelmi mélységben tartotta, azzal a nem titkolt céllal, hogy az olcsó pénz a gazdasági növekedést ösztönözze.
Az elmúlt egy év alatt gyakran szóba került a további kamatemelés, amit végül mindig elhalasztottak, leginkább olyan külső hatásokra hivatkozva mint a Brexit stb. A nyílt piaci bizottság előrejelzései szerint az irányadó kamatláb mediánja 2017-ben 1,4 százalék, 2018-ban 2,1 százalék, 2019-ben pedig 2,9 százalék lesz. A szeptemberi prognózishoz képest ez némileg gyorsabb kamatemelést vetít elő.
Arra számítanak, hogy 2017-ben három alkalommal emelik az irányadó kamatot, 2018-ra és a 2019-ra pedig három-három kamatemelést valószínűsítenek. Ezzel gyakorlatilag három év múlva sikerülne elérni az ideálisnak, normálisnak tartott 3 százalékos kamatszintet. A Fed nyílpiaci bizottsága a szeptemberi 1,8 százalékos GDP-növekedést 1,9 százalékra módosította, a jövő évi előrejelzést 2 százalékról 2,1 százalékra javította, a 2018-ast 2 százalékon hagyta, a 2019-est pedig 1,8-ról 1,9 százalékra javította. Itteni perspektívából úgy tűnhet, számunkra kevésbé lehetne fontos, hogy az amerikai gazdaság 2019-ben 1,8 vagy 1,9 százalékkal bővül. Pedig egyáltalán nem mellékes, ezt az a példa szemlélteti a legjobban, hogy a Fed kamatemelése nyomán a megerősödő dollár országunk államadósságát egyik pillanatról a másikra 80 millió euróval növelte meg, anélkül, hogy mi ehhez bármivel is hozzájárultunk volna.
Sok szempontból nem mellékes tehát még az sem, hogy a mostani perspektívából nézve 1,8 vagy 1,9 százalékos lesz-e a gazdasági növekedés három év múlva, miközben tudhatjuk, hogy ezt az előrejelzést nagy valószínűséggel még többször meg fogják változtatni. Donald Trump megválasztott elnök a választási kampány során négyszázalékos gazdasági növekedést ígért. Ha ennek a háromnegyede is megvalósulna, az a Fedet is gyorsabb kamatemelésre ösztönözné, de ez már tényleg a jövő zenéje. A Fed inflációs előrejelzése viszont az idei évre is megváltozott: a szeptemberi 1,3 százalékos előrejelzést 1,5 százalékra módosította. A pénzromlás ütemét jövőre 1,9 százalékosra, 2018-ban és 2019-ben pedig 2 százalékosra prognosztizálták. Amennyiben a várakozások valóra is válnak, 2019-re az irányadó kamat és az infláció is az ideálisnak tartott, úgymond „könyv szerinti” értéket veszi fel, előbbi 3, utóbbi pedig 2 százalékos szinten.
A dollár szinte valamennyi ország pénzneméhez képest megerősödött, de a legtöbb elemző az amerikai valuta további erősödésére számít. Mindez az amerikai államkötvények hozamait is növeli, ami a jövőben jelentős tőkemozgásokat generál. A feltörekvő országok piacairól a tőke Amerikába igyekszik a jövőben, legalábbis ez várható. A Fed kamatemelésről szóló döntése tektonikus mozgásokat indít el a világgazdaságban, egyedül ezt vehetjük biztosra. A dollár erősödése más valutákban számolva drágítja pl. az energiahordozókat, köztük a kőolajat is. Ez azonban csak azonnali hatásként jelentkezik, mert a drágulás már rövid távon is csökkenti a keresletet, ez viszont lefelé nyomja az árat. Mindezek a hatások azonban részben semlegesítik, másrészt kiegyenlítik egymást. Így végül az sincs kizárva – utólag majd megállapíthatjuk –, hogy az egész kamatemelésnek nagyobb volt a füstje, mint a lángja.
