Baumhorn Lipót, a zsinagóga építésére Pestről szerződtetett neves építész a XIX. és XX. század fordulóján fontos szerepet töltött be Újvidék újkori és modern városképének kialakításában. Honoráriumára utóbb derült fény, ám ennek ellenére annak összege sosem vált kérdésessé. A zsinagóga épületegyüttese mellett nevéhez bizonyítottan négy épület terveinek elkészítése fűződik.
Az újvidéki Fő téren lévő Takarékpénztár épülete, a Menrath bútorgyáros üzleti és lakóháza az újvidéki Úri utcán, és egy, a szakértők szerint „kisvárosias, kétszintes” lakóházé is. Amint azt Baumhorn Lipót építészi munkásságával foglalkozó Oszkó Ágnes Ivett állítja, ezeken az épületeken kívül Baumhorn Lipót vállalata és annak Újvidékre kihelyezett munkatársának, Kovács Károlynak a neve még egy, ma már lebontott épület, és több saját kézjegyével ellátott épület jelzi. Sőt, szerinte Kovács Károly építészi tevékenysége jelentősebb, mint az feltételezhető volt. Kovács Károly az újvidéki építkezések „művezetőjeként” ténykedett a városban, sőt önálló munkákat is hagyott hátra. Baumhorn Lipót munkatársát Újvidékre a már említett Fő téren lévő, Újvidéki Takarékpénztár megtervezésekor hozta, az akkor még az ország központjától ugyan távol álló, de már vasúti összeköttetéssel rendelkező városba, minden jel szerint 1904-ben. Így kerülhetett az akkor igen aktuális új zsinagóga építésével foglalkozó, újvidéki zsidó hitközség tagjaival is kapcsolatba. Annál inkább, mert az Újvidéki Takarékpénztár vezetőségének tagjai között a zsidó hitközség vezető egyéniségei is helyet kaptak. Baumhorn Lipót és Kovács Károly együttműködése nem volt új keletű. A legkorábbi adatok 1902-re tehetőek, de együttműködésük igen szoros lehetett, mert az általa jegyzett épületeken Magyarország más városaiban felépített Baumhorn épületek stílusjegyei az újvidékieken is megjelennek. Így az is biztos, hogy a Baumhorn cég építkezéseit vezető és ellenőrző Kovács Károly Újvidéken szerteágazó tevékenységet folytatott.
A zsinagógaegyüttes tervezési jogának megszerzése Újvidéken, az akkor már jó hírben álló Baumhorn cég számára minden jel szerint a többi magyarországi várossal ellentétben fordított sorrendben történt. A Takarékpénztár jó ütemben kivitelezett fölépítése volt az, ami a zsidó hitközség számára a zsinagóga terveiről ismert Baumhorn Lipót vállalatának az igen drága megbízatást is bebiztosította.
A zsidó hitközség tagjai a régi zsinagógától való búcsú istentiszteletet 1906. június 3-án tartották meg. A régi templomból az újba három követ építettek be. Az új zsinagóga építése kezdetét vette, de a tervező Baumhorn Lipót már ekkor jelezte, hogy az építkezési költségeket 15.000 koronával fel kell emelnie. A hitközség ennek az újabb áremelésnek nem tudott teljes egészében eleget tenni. Az építkezés ekkori költségvetésében szerepel először a famózus tervezői honorárium is, sőt, még az ellenőrző mérnök, Kovács Károly tiszteletdíja is. A számadások szerint Baumhorn Lipót honoráriuma 15.000 koronát tett ki, az ellenőrző mérnököké, így Kovács Károlyé is, pedig 4000 koronát. A legnagyobb költségvetési összeg, a 306.936,46 korona, a kivitelezőt, a Lábas és Rogics vállalatot illette meg, amit a festés és üvegezés költsége 33.000 koronával emelt meg. Baumhorn Lipót a honoráriumát nem egy összegben kapta meg, hanem részletekben, 3000 koronaként. A költségek ekkor már meghaladták a tervezetteket, ezért a hitközség küldöttsége dr. Kassowitz Árminnal az élen a várostól megígért 20.000 korona szubvenció befizetését kérte. Annak ellenére, hogy Újvidék városa megszavazta az összeget, a befizetést a belügyminisztérium közbenjárására történt határozat megsemmisítése lassította. Időközben a hitközség vezetőségének megbízatása is lejárt, az újonnan megválasztott pedig a munkálatok kivitelezőjével, Lábas Gyulával is összeütközésbe került, mert a feljegyzések alapján tudjuk, hogy Lábas Gyula az újvidéki új zsinagóga építését veszteséggel járó vállalkozásnak ítélte meg. A hitközség azonban mindent megtett, hogy az építkezés befejeződjön, így, Lábas Gyulának, ha a szerződés minden pontjának eleget tesz, még 20.000 korona többletfizetést ígért. Az építkezés első eredménye, az iskola épülete, az 1907/1908-as tanévre már meg is mutatkozott.
