A világon egyedülálló néphagyományt ápolnak a Szabadka környéki bunyevácok: karácsony böjtjére božićnjakot készítenek. A régmúlt időkben nem tudott mindenki eljutni a templomba, hogy megnézze a betlehemet, így saját kezűleg elkészítették az otthoni asztalra. A kalács központi részén a Szent család: Mária, József és a Kisded kap helyet. Az ünnepi kalács közepén egy faág emelkedik ki, a tetején csillaggal, a fa ágain pedig virágok és madárkák. A pásztorok és a háziállatok is helyet kapnak az ünnepi kalácson. Régen a Napot, a Holdat és a csillagokat is megmintázták, és rátették a kalácsra. Az idén Szabadkán 20. alkalommal szerveztek kiállítást a bunyevácok hagyományos karácsonyi fonott kalácsából.
Az asszonyok ügyességétől függ, hogy hány díszítőelem kerül a kalácsra
– A kiállítás hagyományápoló jelleggel bír, az ünnepi kalácsokat szentestére készítették el, főként a Szabadka környéki tanyavilágra volt jellemző ez a szokás – mondja Jelena Piuković, az Ivan Antunović Katolikus Társaság Blaško Rajić Néprajzi Osztályának vezetője. – A fonott kalács alapja kelt tésztából készül, a rajtuk lévő díszek pedig kovásztalan tésztából. Az ünnepi kalácson kötelező díszítőelem a Szent család: Mária, József és a Kisjézus, valamint mindaz, ami egy tanyán megtalálható: háziállatok, madarak, virágok. Az ünnepi kalácsnak megtisztelt helye van az ünnepi asztalon. A fenyőág alá kerül az almával, dióval, búzával együtt. A kiállításon mintegy negyven ünnepi kalácsot mutatnak be a szabadkai és környékbeli asszonyok Tavankútról, Kisboszniából, Nagyfényről. Figyelembe véve, hogy ma már egyre kevesebb az olyan asszony, aki ünnepi kalácsot készít, műhelyfoglalkozásokat tartunk, ahol az ügyes asszonyok megmutatják a figurák készítésének a technikáját – számol be az osztályvezető.
A szabadkai Marija Vukov ünnepi kalácsát az idén egy delegáció elvitte a horvát elnök asszonynak, Kolinda Grabar-Kitarovićnak. Marija gyermekkora óta készít božićnjakot.
– A régi hagyományok szerint az ünnepi kalácsot karácsony böjtjének reggelén készítjük. Amikor a gyermekek felébrednek, a nagyanyákkal és az édesanyákkal közösen készítik el a figurákat. A gyermekek a madárkákat, virágokat, báránykákat formázzák, a család felnőtt nőtagjai pedig a Szent családot. Gyermekként én is készítettem kisebb díszítőelemeket: háziállatokat, madarakat, virágokat. Miután férjhez mentem, attól kezdve önállóan készítettem a család ünnepi kalácsát.
Marija Vukov díszes ünnepi kalácsa eljutott a római kiállításra is
A fiaink nem igazán vettek részt az ünnepi kalács készítése körüli munkában, de a lányunk már kiállításon is szerepelt – mondja. Marija ünnepi kalácsa nemcsak az idén kapott magas elismerést. A múlt évben Rómában a 100 Jászol elnevezésű nemzetközi kiállításon is részt vett, sőt a Szent Teréz-székesegyházban minden évben az ő kalácsa az oltárdísz.
S hogy mikor van ideje elkészíteni a sok munkával járó kalácsokat? Mosolyogva azt válaszolja, neki nem esik nehezére ez a munka. Sokkal inkább felemelőnek tartja.
– Többnyire este és éjszaka dolgozom, amikor a család alszik. Ami az eredményeket illeti, minden évben más-más célt tűzök ki magamnak, és azt többnyire el is érem. Két évvel ezelőtt műhelymunkát tartottam Zágrábban, az érdeklődőknek megmutattam, hogyan kell készíteni az ünnepi díszeket, karácsony előtt pedig a Zágrábi Múzeumban az ottani műhelymunkákból kiállítást tartottak. Tavaly a Zágrábi Múzeumtól felkérést kaptam, hogy készítsek ünnepi kalácsot, mert Rómában már negyven éve szerveznek nemzetközi betlehemkiállítást, de még egy évben sem volt lisztből készült betlehem, és ők az én ünnepi kalácsomat, a lisztből készült betlehemet elvitték Rómába a kiállításra. Az ünnepi kalács készítése csak itt, Bácskában, a tanyákon élő bunyevácok hagyománya – mesélte Marija Vukov.
Josipa Dević az idén három ünnepi aklácsot készített
Josipa Dević Dalmáciából, Brač szigetéről került Szabadkára. Harmincöt évvel ezelőtt ide hozta őt szabadkai férje. Mint mondta, nemcsak elfogadta a bácskai bunyevácok szokásait, de nagyon büszke arra, hogy sikerült elsajátítania ezt a különös gondosságot igénylő kézművességet.
– A férjem bunyevác, az ünnepi kalácsok készítését az anyósomtól tanultam, aki már sajnos elhunyt. Ő mutatta meg az első lépéseket. Sok próbálkozást követően sikerült elsajátítanom a kalácskészítés titkát. Bevallom, nem volt egyszerű, de nem adtam fel, hála Istennek, anyósom sem a tanításomat. Elsősorban neki tartozom hálával e készség elsajátításáért. Időigényes, precíz munkát igényel a díszítőelemek kidolgozása. Egyik nap megformázom a díszítőelemeket, majd megszárítom, a következő nap pedig a kalácsot sütöm ki, amelyre ráhelyezem a díszítőelemeket. A Szent családot egyrészt könnyű, másrészt pedig nehéz megformálni, mert a szívünk vágyakozik, hogy elkészíthessük, ugyanakkor megjelenik az Isten iránti mélységes tisztelet érzése is, s ez teszi nehézzé ezt a munkát. Az ünnepi kalács megtisztelő helyet foglal el az ünnepi asztalon, annak büszke ékessége, a készítőnek pedig, úgymond, a dicsősége. Én nem vagyok bunyevác, de mivel bunyevác asszonyok tanítottak, azt mondták, hogy a fonott kalácsnak meg kell hogy maradjon a fonása a sütést követően is. Az idős asszonyok a régmúlt időkben a fonott kalácsot együtt sütötték a díszítőelemekkel. Eleinte én is így, együtt sütöttem, de sajnos ilyenkor az elemek deformálódnak, nagyon szófogadatlanok, amikor a tészta egyre nagyobbra dagad a sütőben, az egyik figura jobbra dől, a másik balra. Én a kilencven százalékban megsütött fonott kalácsra rárakom a díszítőelemeket, majd együtt készre sütöm a kalácsot. Az idei ünnepi kalácsomon látható a Szent család, a pásztorok, a három király, kakas, kotlós a kiscsibéivel, anyakoca és a kismalacok, báránykák, rózsák, valamint magvakkal teli edények. Anyósom arra tanított, hogy az edényekben kell hogy legyen étel, búza, kukorica, zab és minden, amiből bő termést szeretne a gazda. Sütés előtt a kalácsba egy pénzérmét helyezünk.
Gyerekek az ünnepségen
Régebben az ünnepi kalács szimbolizálta a szentestét és az egész karácsonyi ünnepkört. Minden, ami ma a fa alatt van, valamint a betlehemet a régmúlt időkben az ünnepi kalács helyettesítette. Az idén nagy örömömre szolgál, hogy a fiatalabb fiunk megnősült, most már három ünnepi kalácsot készítek, egyet-egyet a fiainknak, egyet pedig a férjemnek és nekem. Az idei ünnepi kalácsom ádventra Vukováron, a Vukovári Városi Múzeumban van kiállítva az itteni horvátok és bunyevácok nevében – hallottuk Josipa Devićtől.
A božićnjakot január elsején vágják fel, mégpedig annyi részre, ahányan vannak a családban, és akinek a pénzérmés szelet jut, a néphit szerint annak lesz a legtermékenyebb az év.
Szabadkán a Szabadegyetem Kiállítótermében a božićnjak-, azaz az ünnepikalács-kiállítás december 16-áig tekinthető meg.
