2024. március 29., péntek
HORVÁTORSZÁG MEGAKADÁLYOZTA A 26. TÁRGYALÁSI FEJEZET MEGNYITÁSÁT

A politikai elit reagálásai

Tomislav Nikolić (Beta)

Tomislav Nikolić (Beta)

BILATERÁLIS PROBLÉMAMEGOLDÁS

A legújabb szerb–horvát ellentét témájában Tomislav Nikolić köztársasági elnök abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a bilaterális kérdéseket bilaterálisan, a jóakarat jegyében kell megoldani. Az államfő nem érti, hogyan történhet meg, hogy ha az EU 27 tagállama közül 26 támogatja a 26., oktatással foglalkozó tárgyalási fejezet megnyitását, egy tagállam ellentétes véleménye végül erősebbnek bizonyul.

Szerbia elkötelezte magát az európai út mellett, mindent megtesz a sikeres integráció érdekében, és teljesíti az ezzel kapcsolatban felállított feltételeket – hangsúlyozta Nikolić.

– Legalább azoknak a feltételeknek a vonatkozásában számítottunk az EU tagállamainak a támogatására, amelyek minden csatlakozni kívánó országgal szemben megegyeztek, nem beszélve arról, hogy olyan feltételek is vannak, amelyek teljesítését korábban egyik országtól sem várták el. Vajon egy tagállam többet ér, mint a másik 26 együtt? Meggyőződéssel állítom, hogy Szerbia kisebbségi törvényei magasan fölötte állnak több európai uniós tagállam hasonló törvényeinek. Törvényeinkben a nemzeti kisebbségek oktatásának és az önazonosságának megőrzésével kapcsolatos összes kérdésre kitérünk. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival együttműködve elkötelezetten és szakszerűen kezeljük az oktatással, a tantervvel és a tankönyvekkel kapcsolatos részleteket. A bilaterális kérdéseket pedig nem hiába nevezik bilaterálisnak – fogalmazott Nikolić.

Az államfő értékelése szerint a horvát politikum versenyt űz abból, hogy miként, milyen eszközökkel és melyikük ártson jobban Szerbiának. A jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés nem így fest – szögezte le Nikolić, mondván: mindennek ellenére Szerbia továbbra is a feszültségek megoldásáért száll síkra.

Ivica Dačić (Beta)

Ivica Dačić (Beta)

NEM IS A HORVÁTOK VOLTAK

Ivica Dačić külügyminiszter nem hiszi, hogy Szerbia kizárólag a horvát vétó miatt nem nyithatta meg az oktatással foglalkozó tárgyalási fejezetet Brüsszelben. Horvátország mellett Bulgáriának is fenntartásai voltak ezzel a fejezettel kapcsolatban – magyarázta a szerb külügy vezetője.

– Egyszerűen felfoghatatlannak tartom, hogy a befolyásos EU nem tud kihatni arra, hogy egy Bulgária és egy Horvátország hogyan dönt egy-egy fejezet megnyitásával kapcsolatban. Szánalmas az az EU, ahol Horvátország hozza meg a döntéseket. Ha valóban ilyen ez az EU, akkor Szerbia kritériumai igencsak alacsonyak. Egyébként részben megértem, hogy miért megszállottja Horvátország ennyire Szerbiának, tekintettel arra, hogy országunk hatalmas lépésekkel halad előre. Ami pedig Bulgáriát illeti, az ország alkotmányában az áll, hogy Bulgáriában nem léteznek nemzeti kisebbségek, most pedig ők oktatják ki Szerbiát a kisebbségi politikával kapcsolatban – taglalta Dačić.

Az indulatos szavakat követően a külügyminiszter azt is leszögezte, hogy Szerbia számára az európai uniós integrációnak a történtek és a zsarolás ellenére sincsen alternatívája.

NINCS OK HŐBÖRGÉSRE

A horvát államvezetés nem érti, hogy miért váltott ki szerbiai kollégáikból annyira heves reakciókat a döntés, hogy nem támogatják a 26. fejezet megnyitását. Az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak előre meghatározott feltételeket kell teljesíteniük, és nem világos, hogy ez alól miért képezne kivételt Szerbia – értékelte Kolinda Grabar Kitarović horvát államfő.

A folytatásban arról beszélt, hogy Horvátország európai útja sem volt akadálymentes, az országnak számos feltételt teljesítenie kellett és számos elvárásnak kellett megfelelnie, senki nem tett vele kivételt. Egyes tagállamok Horvátországot is akadályozták a csatlakozási tárgyalások során, erre persze igazságtalanságként tekintett az ország, de próbált eleget tenni az elvárásoknak – érvelt Grabar Kitarović, mondván, hogy Szerbia minden további nélkül teljesítheti Horvátország elvárásait, nem bonyolult feladatról van szó.

A határozat – emelte ki –, amelyet néhány hónappal ezelőtt Aleksandar Vučićtyal Szabadkán írt alá, Szerbia európai integrációja Horvátország részéről történő támogatásának a szimbóluma. Persze a határozat mentén Szerbia kötelezettséget vállalt arra, hogy gondot visel a horvát kisebbségre – nyomatékosította a horvát államfő.

VEGYES ÉRZELMEK A PARLAMENTBEN

A külpolitikai feszültségek a Szerbiai Képviselőház folyamatban lévő ülésére is beszivárogtak. Kedd lévén, a parlamenti képviselők kérdéseket intézhettek a kormány jelenlevő tagjaihoz, és közülük többen is a szerb–horvát feszültség kapcsán fogalmaztak meg kérdést. Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt képviselője úgy véli, hogy amikor Vučić hétfőn este sértődötten távozott Brüsszelből, Szerbia érdekei elé helyezte pártjának az érdekeit. Jerkov hiszi, hogy a kormányfő már megkezdte a választási kampányt, ezért távozott akkora dérrel-dúrral Brüsszelből.

Vajon van-e Szerbiának más taktikája, mint a sértődött duzzogás? – kérdezte Jerkov, aki azt sem értette, hogy miért kellett a közvéleménynek az esti órákig várnia Vučić sajtónyilatkozatára. A képviselő emellett azt is kifejtette, nem hiszi, hogy a szerb államvezetés képviselői hétfő estig semmit sem tudtak arról, hogy gondok merülhetnek fel a 26. fejezet megnyitásával kapcsolatban.

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt képviselője nem tartja megfelelőnek Horvátország magatartását, de – mint kiemelte – fontos, hogy Szerbia az akadályok ellenére se álljon el az uniós integrációtól. Szerbia úgy tudja a leghatékonyabban kezelni a feszültségeket, ha minél elkötelezettebben összpontosít a tárgyalási fejezetekre, az azokkal kapcsolatos feltételek teljesítésére – véli Jovanović. Hozzátette, a szerb–horvát kapcsolatok „betegességét” nemcsak Horvátország hétfői magatartása bizonyítja, hanem a horvát államfő esete is a szerbiai csokoládéval.

A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének képviselője, Tomislav Žigmanov, nem tartja meglepőnek anyaországának a magatartását. Elmondása szerint a horvát kisebbség nyelvén az oktatás nem úgy valósul meg Szerbiában, mint kellene. Elmondása szerint elsősorban a középiskolai tankönyvek tekintetében jellemzőek a hiányosságok, vagyis nem minden tankönyv érhető el horvát nyelven.