2024. március 28., csütörtök

Apró magban rejlő nagy lehetőségek

A mogyoróültetvény hosszú távú befektetésnek tekinthető

A mogyoró őshonos növény hazánkban, ebből eredően az intenzív ipari termesztéséhez is adottak a feltételek, mégis kevesen foglalkoznak vele.

A világon a legnagyobb termesztője Törökország és Olaszország, a hazai piacon is gyakran az onnan származó importot kínálják. A világ mogyorótermésének a 70–80 százaléka évről évre Törökországból származik, Olaszország pedig rendre a második helyezett mintegy 10–12 százalékkal. Utánuk Spanyolország, az USA és Grúzia következik, az összes többi állam mogyorótermesztése szinte elhanyagolható. A világon évente megtermelt mintegy 950 000 tonnából körülbelül 750 000 a törökökre eső rész, az olaszoké is meghaladja a 100 000 tonnát. Szerbiában szerény 1500 tonnát termelnek, annak ellenére, hogy a mogyoró nem igényel különösebb szakértelmet, sem számottevő beruházást más csonthéjasok vagy gyümölcsfélékhez képest. Elmondható azonban, hogy az utóbbi időben nőni látszik az érdeklődés a termesztése iránt. A törökök a mogyoró kiviteléből évente mintegy egymilliárd dolláros bevételt jegyeznek, Szerbia esetében ezt a nagyságrendet a mezőgazdaság teljes exportja éri csak el. A Ferrero cég viszont a belgrádi és az újvidéki egyetem szakembereivel közösen előkészített egy projektumot, melynek keretében 10 ezer hektárra növelnék a mogyoróültetvények területét országunkban. A projektumtól függetlenül is nőtt azonban az érdeklődés a mogyoró termesztése iránt. Az egyik fővárosi mezőgazdasági szaklap szerint az országban felkínált összes mogyoróoltvány már szeptemberben elkelt, miközben a novemberi hónap a mogyoróültetés optimális időszaka.

Az olaszországi Ferrero vállalat tulajdonában levő, belgrádi Agriser cég még 2015-ben megvásárolta a Zombor közelében található Sári (Aleksa Šantić) település melletti állami birtokot. A terveik szerint a birtokhoz tartozó csaknem 700 hektáros területen mogyorót termesztenek, amit a Ferrero-termékek gyártásához hasznosítanának. Hivatalos adatok nincsenek ugyan, de a becslések szerint Szerbiában elaprózott területeken, összesen csupán mintegy ezer hektáron termesztenek mogyorót, miközben a klíma alkalmas lenne ehhez a jövedelmező tevékenységhez. A Ferrero szerbiai birtokán az olasz Tonda Gentile fajtát telepítették, amit a világmárkának számító édesipari termékek előállításához használnak. A Tonda Gentile mogyorót tartják a világon a legjobbnak és legdrágábbnak. A mogyorók királynőjének nevezik, intenzív illata, enyhén pörköltes íze sajátos karaktert ad a vele készített ételeknek. Emellett kedvelt fajta még a Tonda Romana és a Tonda di Giffoni. Az eredetvédett tájfajta, a Tonda Gentile delle Langhe oltványai meghatározott termőterületen élő példányairól származnak. Ezt tartják a világ legjobb mogyorófajtájának.

A mogyoróültetvény hosszú távú befektetésnek tekinthető. Az oltványok 5-6 év alatt fordulnak termőre, utána bő termésre számíthatunk egy tőről évente, miközben az ültetvény ezt követően akár 50 éven át is gazdaságosan fenntartható. Számítások szerint egy családi gazdaság öt hektár mogyoróból szolidan meg tud élni. Azt is tudni kell, hogy a mogyoró piacra juttatása előtti munkálatokat az olaszok már jórészt gépesítették: felszedése, megtörése, hártyátlanítása géppel végezhető el hatékonyan, mindez azonban jelentős befektetést igényel. Ez a háttér jelenleg még nincs meg hazánkban, de az olasz befektetők állítólag korszerű gépek behozatalát is tervbe vették.

A Ferrero legismertebb mogyorós terméke a Ferrero Rocher és a Nutella. A Ferrero Rocher közepében egész szem mogyoró van, ehhez megfelelő minőségű, kalibrált mogyorót használnak. A Nutella története 1946-ig nyúlik vissza. Pietro Ferrero olasz cukrász simára kevert, mogyorós-cukros kakaópasztát készített. Később a fia, Michele találta ki 1962-ben a Nutella nevet, az angol „nut” és az olaszos hangzású „ella” összevonásával. A mogyorókrém összetétele máig változatlan: cukrot, növényi olajat, mogyorót, kakaót, tejport tartalmaz.