2024. április 25., csütörtök

A számok bűvöletében

Miután a közvélemény megtudta, hogy melyik mágnás mely politikusnak a „munkaadója”, kétségek ébredtek benne, hogy most akkor létezik-e čačaki nyelvjárás, vagy sem, illetve zavarodottan pislogott, hogy miért is hasonlít a Szerbiai Képviselőház a sarki kiskocsmára, a köztársasági parlamenti képviselők szombaton elfogadták az ország jövő évi büdzséjét. A beterjesztő az utóbbi néhány évben elsősorban a takarékoskodás és a megszorítás szavakkal jellemezte az állami költségvetést. A pénzügyminiszter ezúttal azt mondta, a büdzsét egyrészről továbbra is a spórolás, másrészről viszont a fejlesztések fémjelzik.

Mivel a konkrét számadatokkal kapcsolatban egymásnak igencsak ellentmondó kijelentések hangzottak el mind a hatalom, mind az ellenzék részéről – pontosabban a legtöbb felszólaló csak a több és kevesebb szavakkal dobálódzott, és elfelejtettek pontosítani azzal kapcsolatban, hogy mihez viszonyítva több, vagy kevesebb valami –, érdemes számokban vizsgálni a büdzsét. A bevételek jövőre 1092 milliárd dinárt tesznek ki (idén 997,4 milliárd), a kiadások 1123 milliárd dinárt (idén 1085 milliárd), a költségvetési hiány pedig 69,1 milliárd dinárt (idén 121,7 milliárd). A hitelek alaptőkéjének megtérítésére jövőre 34,8 milliárd dinárt fordítana az állam (idén 33 milliárd dinár volt), a hazai hitelek kamatára 62,7 milliárd dinárt (idén 66 milliárd), a külföldi hitelek kamatára pedig 64 milliárd dinárt (ez a kiadás idén is ugyanennyi volt). Az adóbevételek 916,8 milliárd dinárt tennének ki (idén 829,5 milliárd), ebből a személyi jövedelemadó 56 milliárd dinárt tesz ki (idén 45,4 milliárd), az Áfa pedig 466 milliárd dinárt (idén 427 milliárd). A kőolajszármazékok után fizetett jövedéki adó címén 144 milliárd dinárra számít az állam (idén 136,2 milliárd volt), a dohányipari termékek után pedig 97 milliárd dinár (idén 90 milliárd) jövedéki adót tervez beszedni.

Ami a kiadásokat illeti, a közalkalmazottak bérére jövőre 193,6 milliárd dinárt (idén 184,2 milliárd dinár) fordítana az állam, a Vajdaságban dolgozó oktatásügyi alkalmazottak bérére 28 milliárd dinárt (idén 26,7 milliárd dinár), a helyi önkormányzatok transzferjuttatásaira 33,3 milliárd dinárt, ami ugyanennyi, mint idén volt.

A támogatások közül kiemelkednek a mezőgazdasági támogatások, amelyekre az idei 27,9 milliárd dinár helyett 31,6 milliárd dinárt költene az állam. A gazdasági támogatások szinte ugyanakkorák maradnának, mint idén, 14,5 milliárd dinár. Gyermekvédelemre 51,9 milliárd dinárt (idén 50,9 milliárd) különített el az állam, szociális védelemre pedig 31,2 milliárd dinárt (idén 29,9 milliárd volt). A nagyberuházásokra nemcsak számbelileg, hanem a projektumok számának tekintetében is nagyobb figyelem irányulna jövőre. Ezzel az állam feltehetőleg azokat az értékeléseket vette figyelembe, hogy a válságkezelés szempontjából nem a takarékoskodás a leghatékonyabb módszer, hanem a nagyberuházások fokozása, hiszen azzal az állam munkát adhat a hazai építőipari vállalatoknak, amelyek ideális esetben hazai beszállítóktól szerzik be az építőanyagot és hazai munkásokat alkalmaznak.

A legélesebb kritikák a következő évi büdzsével kapcsolatban ezúttal is az állami vállalatok vonatkozásában, azaz azzal kapcsolatban hangzottak el, hogy az állam indokolatlanul és felelőtlenül támogatja a legveszteségesebb állami vállalatokat, illetve kezességet vállal azok hiteleiért. A Költségvetési Tanács nemcsak ezzel kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat, hanem a történelminek nevezett költségvetési hiánnyal kapcsolatban is lerántotta a leplet a kormány állításairól. Kiderült, hogy ha csak a számokat nézzük, valóban úgy tűnik, hogy kisebb az államháztartási hiány, ám mivel idén gazdasági növekedést sikerült produkálnia az államnak, ezért a GDP-hez viszonyítva a hiány jövőre szinte ugyanakkora lesz, mint amekkora idén volt. Ha az idei hiányba beleszámítják a nyugdíjasoknak kifizetett egyszeri segélyt, valamint a Petrohemijának átutalt támogatást, akkor az a GDP 2 százalékát teszi ki, magyarázták a Költségvetési Tanácsban, mondván, hogy a szóban forgó tételek nélkül az államháztartási hiány idén a GDP 1,5 százalékát teszi ki, ez pedig szinte ugyanolyan arány, mint azt a következő év vonatkozásában tervezték.

A Költségvetési Tanács a büdzsé átláthatóságát is kifogásolta, pedig tagságában valószínűleg csak olyan személyek ülnek, akiknek nem idegen a számok világa. A közvélemény számára feltehetőleg az sem bír a meglepetés erejével, hogy a tanács szerint a költségvetés éppen az állami vállalatok irányába vállalt garanciák vonatkozásában a leghomályosabb, az pedig emberi, hogy ha valami nem transzparens, akkor az azonnal gyanús, még akkor is, ha a gyanú esetleg éppen indokolatlan.