2024. április 24., szerda

Papírforma és magyar meglepetés

A negyedik politikai erő lett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség

Bejött a papírforma a vasárnapi romániai választásokon. Csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség–Magyar Polgári Párt közös listája cáfolt rá.

A részvétel a szokásosnál valamivel alacsonyabb volt, mindössze 39,49 százalék. Ezúttal magasabb Hargita és Bihar megyében, és az átlag körüli Kovászna és Maros megyében.

Amint azt a közvélemény-kutatások is előrejelezték, a Szociáldemokrata Párt nyerte a választásokat, némi meglepetést csupán nagyarányú győzelme okozott, a Képviselőházban 45,43 százalékot szerzett, több mint 25 százalékkal többet a Nemzeti Liberális Pártnál, és a Szenátusban is hasonló eredményt, különbséget ért el: 45,67-ot, illetve 25 százalékot.

A szociáldemokratáknak ezért az eredményért semmit sem kellett tenniük, azaz mégis: hagyniuk kellett a nemzeti liberálisokat, hogy őrültségek sorozatát kövessék el a kampányban, s megerősítsék a választókban azt a hitet, hogy Románia valaha volt legkatasztrofálisabb elnöke, Klaus Iohannis a liberálisok embere, illetve az országot vezető szakértői kormány, a Iohannis és a liberálisok kormánya. Sikerült!

A liberálisok egyik őrültsége az volt, hogy létrehívtak és szövetségre léptek egy rendszerellenes párttal, a Mentsük Meg Romániát Szövetséggel, s ezzel kannibalizálták önmagukat, választóikat elszippantotta a szatellitpárt... Igaz, csak 9 százalék körüli eredményt értek el a Romániát önmagától megmenteni kívánók. Bejutott még a törvényhozásba az igazi jobboldali ideológiájú Liberálisok és a Demokraták Szövetsége, akik viszont – Romániában élünk! – a szociáldemokraták szövetségesei. És becsúszott 5 százalék körüli eredménnyel a volt államfő, Traian Basescu alakulata, a Népi Mozgalom Pártja is.

A két román zsebpártnál jobban teljesített és negyedik politikai erő lett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A romániai magyar lakosság aránya körül teljesített (6,2 százalék), több mint 1 százalékkal növelte a négy évvel korábbi eredményét. Sokan leírták a választások előtt az RMDSZ-t, a román pártok ki is fejezték reményüket, hogy a Szövetség nem éri el az ötszázalékos küszöböt, és súlytalanná válik. Erdélyi magyar politikai erők is igyekeztek meggyőzni a magyar választókat, hogy ne szavazzanak az RMDSZ-re. Váratlan és hathatós segítség érkezett azonban az anyaországból. A Fidesz–KDNP vezető politikusai, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László házelnök is világossá tette: nemzetpolitikai érdek az erős magyar képviselet Bukarestben.

Ha többen fogadják meg az anyaország politikusainak az intelmét, akár a harmadik politikai erő is lehetett volna az RMDSZ!

Bíró Béla politológus így is rendkívülinek értékeli az eredményt: „Az csodálatos dolog, hogy a kedvezőtlen tendenciák ellenére a romániai magyarság elérte célját. Saját erőnkből kerültünk be a parlamentbe, s számarányunknak megfelelően képviselhetjük a kisebbségi érdekeket. Hogy lesz-e esélyünk arra, hogy kormányzati tényezőkként közvetlenül is beleszólhassunk sorsunk alakításába, e pillanatban még kérdéses, a törvényhozásban azonban továbbra is érvényesíthetjük érdekeinket, s főként továbbra is határozottan és félreérthetetlenül felkínálhatjuk a román–magyar együttműködésnek azt a légkörét, mely nélkül a román állam politikai egészsége és erkölcsi megújhodása is puszta álom marad.”

A szociáldemokraták már a választás másnapján jelezték, készek együttműködni az RMDSZ-szel. Egyelőre azonban még a jövendő kormányfő kiléte is ismeretlen.