A legújabb szerb–horvát ellentét témájában Tomislav Nikolić köztársasági elnöke abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a bilaterális kérdéseket bilaterálisan, a jóakarat jegyében kell megoldani.
Az államfő nem érti, hogyan történhet meg, hogy ha az EU 27 tagállama közül 26 támogatja a 26., oktatással foglalkozó tárgyalási fejezet megnyitását, egy tagállam ellentétes véleménye végül erősebbnek bizonyul.
Szerbia elkötelezte magát az európai út mellett, mindent megtesz a sikeres integráció érdekében és teljesíti az ezzel kapcsolatban felállított feltételeket, hangsúlyozta Nikolić.
– Legalább azoknak a feltételeknek a vonatkozásában számítottunk az EU tagállamainak a támogatására, amelyek minden csatlakozni kívánó országgal szemben megegyeztek, nem beszélve arról, hogy olyan feltételek is vannak, amelyek teljesítését korábban egyik országtól sem várták el. Vajon egy tagállam többet ér, mint a másik 26 együtt? Meggyőződéssel állítom, hogy Szerbia kisebbségi törvényei több európai uniós tagállam hasonló törvényei fölé magasodnak. Törvényeinkben a nemzeti kisebbségek oktatásának és az önazonosságának megőrzésével kapcsolatos összes kérdésre kitérünk. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival együttműködve elkötelezetten és szakszerűen kezeljük az oktatással, a tantervvel és a tankönyvekkel kapcsolatos részleteket. A bilaterális kérdéseket pedig nem hiába nevezik bilaterálisnak – fogalmazott Nikolić.
Az államfő értékelése szerint a horvát politikum versenyt űz abból, hogy miként, milyen eszközökkel és melyikük ártson jobban Szerbiának. A jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés nem így néz ki, szögezte le Nikolić, mondván: mindennek ellenére Szerbia továbbra is a feszültségek megoldásáért száll síkra.
