2024. március 28., csütörtök

Előrehozott választást tartanak Macedóniában

Tizenegy párt, illetve koalíció indul a vasárnapi előrehozott parlamenti választáson Macedóniában, amelynek tétje a két éve tartó belpolitikai válság megoldása.

A legtöbb szavazatra a közvélemény-kutatások szerint az eddig is kormányzó, jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) és koalíciója számíthat. A VMRO-DPMNE-t vezető Nikola Gruevszki korábbi kormányfő a voksolástól a miniszterelnöki szék visszaszerzését várja.

Gruevszkinek a két éve tartó belpolitikai válság kezelését célzó intézkedések részeként kellett lemondania januárban, hogy teret engedjen az előrehozott választások megtartásának. A macedónoknak áprilisban kellett volna az új kormányról dönteniük, de a voksolást előbb júniusra, végül decemberre halasztották.

A felmérések ugyan a VMRO-DPMNE győzelmére utalnak, bizonytalanságot jelent, hogy a válaszadók mintegy egyharmada megtagadta a válaszadást, vagy azt mondta, még nem tudja, kire voksolna, így nem lehet tudni, hogy ők kire adják majd szavazatukat.

A Nikola Gruevszki nevével fémjelzett, 25 pártból álló, jobboldali, Egy jobb Macedóniáért elnevezésű koalíció legfőbb riválisa Zoran Zaev, illetve pártja, a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezette koalíció. A végeredményt azonban a 2,1 milliós lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbség is jelentősen befolyásolhatja.

A szkopjei Telma Televízió közvélemény-kutatása szerint az albán kisebbségi pártok közül a szavazók 6,6 százalékának támogatására számíthat az eddigi kisebbik kormánypárt, az Albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), míg az ellenzéki Albánok Demokratikus Pártja a voksok 3,3 százalékát, az újonnan alakult Besa (Ígéret) nevű formáció pedig 2,7 százalékát szerezheti meg.

Az 1,78 millió szavazásra jogosult állampolgár vasárnap 7 és 19 óra között adhatja le voksát, hogy a 123 fős, egykamarás parlament új tagjairól döntsön. Az első eredmények késő este várhatók.

Az új kormánynak a majdnem két éve kirobbant lehallgatási botrányból belpolitikai válsággá nőtt gondok kezelése mellett foglalkoznia kell majd a gazdaság versenyképessé tételével, a korrupció csökkentésével, illetve megszüntetésével, valamint az életszínvonal növelésével és a magas munkanélküliségi ráta csökkentésével.