A magyarországi Kaláka együttes karácsonyi lemeze csaknem 30 éve jelent meg, amely azóta is minden decemberben alapjául szolgál ünnepi koncertsorozatuknak.
– A Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című lemezünk már nagyon régi, mégis amikor játsszuk, olyan mintha új lenne. Minden egyes alakalommal, az adventi készülődés során a mi lelkünk is áthangolódik erre az időszakra – emelte ki Becze Gábor nagybőgős.
A Kaláka együttes tagjai Becze Gábor, Radványi Balázs, Major Gábor és Gryllus Dániel (Fotó: Kis Laura)
Hangversenyeiken felelevenítik a betlehemezés szokásait, így minden helyszínen megkérdezik a házigazdáktól: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? Elmondásuk szerint még nem volt olyan, hogy ne engedték volna be őket. Szerdán este Újvidéken, a Mária neve templomban is a közönség örömmel fogadta a Kossuth-díjas együttes tagjait, Becze Gábor, Radványi Balázs, Major Gábor és Gryllus Dániel személyében. A székváros második állomása volt az idei, hat vajdasági települést felölelő adventi koncertkörútjuknak. Temerinben léptek fel először, majd Újvidéken, ahol megosztották a jelenlévőkkel, sorrendben ez volt a 42. hangversenyük térségünkben. Ezután tegnap Tiszakálmánfalván, Muzslyán és Magyarszentmihályon mutatkoztak be. A koncertsorozat ma Törökkanizsán ér véget.
Az újvidéki Mária neve templomban először közismertebb karácsonyi dallamok, magyar népdalok csendültek fel, többek között a Nagyszalontai betlehemes, Karácsonynak éjszakáján, Hej, víg juhászok, Pásztorok keljünk fel, vagy a Bicskei ének. Nem maradhatott el József Attila Betlehemi királyok című megzenésített verse, vagy Kányádi Sándor az Isten háta mögött című szomorkásabb hangulatú költeménye sem. Emellett megszólaltak más népek magyar nyelvre lefordított énekei is: a Legelgetett a bárány cseh ének, Az állatok Jézus előtt spanyol dalocska, valamint az Itt a karácsony már című svéd karácsonyi ének, vagy Ím jászlad mellett térdelek című költemény Paul Gerhardtól, amelyet Johann Sebastian Bach zenésített meg.
– Ezek olyan régi dalok, amelyeket nem csak tőlünk ismerhet a közönség. Sokszor mi is népdalgyűjtésekből, vagy templomi énekes könyvekből merítettünk. Aztán a magunk módján – talán frissebben, egy kicsit másként – feldolgoztuk őket. Természetesen az is lehet, hogy egyes dalokat tényleg tőlünk tanulták meg az emberek. A svéd, a cseh, és a spanyol ének valószínűleg nem is épült volna be a köztudatba, ha mi harminc évvel ezelőtt nem határozzuk el, hogy ennek legyen magyar szövege – mondta Gryllus Dániel.
