2024. április 18., csütörtök

PISA-eredmények nélkül

Ahogyan lapunkból is értesülhettek olvasóink, közzé tették a legfrissebb PISA-teszt eredményeit, a nemzetközi kompetenciamérésben részt vevő országok között azonban Szerbiát ezúttal nem találhattuk meg. A 2015-ös felmérésben – ennek eredményei váltak most ismertté – a szerbiai diákok azért nem vehettek részt, mert Szerbia késett a szükséges procedúrával, a minisztérium nem különített el pénzt a részvételhez. A PISA-felmérés következő fordulójába, 2018-ban, azonban Szerbia ismét bekapcsolódik, sajtóértesülések szerint a köztársasági költségvetésből biztosítják majd hozzá a szükséges összeget. Az ország tehát ezek szerint mégiscsak törekszik rá, hogy a mi diákjaink is részesei legyenek ennek a felmérésnek, a fő kérdés viszont – számomra – az, hogy mit kezd a felmérés eredményeivel.

Amikor kiderült, hogy nem fogunk részt venni a 2015-ös felmérésben, egyes tanügyi dolgozók azt hangoztatták, hogy ennek katasztrofális következményei lehetnek a szerbiai oktatásügyre nézve. Merthogy a PISA-eredmények adnak világos képet arról, hogy a diákjaink – a 15. életévüket betöltött diákok, akiket tesztelnek – hol is tartanak a szövegértés, az alkalmazott matematikai műveltség, az alkalmazott természettudományi műveltség és a 2015-ös mérésbe új területként bekapcsolt „kollaboratív problémamegoldás” terén, és ezen eredmények adhatnak útmutatót arra vonatkozóan, hogy a tankönyveket, tanterveket esetleg hogyan kellene átformálni, megreformálni. Már ha az eredményekre nemcsak bólintunk, hanem valóban kompetens iránymutatónak tartjuk, mert részt venni ebben a felmérésben valóban csak az utóbbi esetben van értelme.

A hangsúly pedig az alkalmazott szón van. A PISA-felmérés ugyanis nem a lexikális tudást méri, hanem alkalmazásképes tudást mér. Nem azt, hogy a tananyagot milyen jól tudja bemagolni a gyerek, nem azt, hogy az ellenőrzőkön, feleléseken aktuálisan milyen jól teljesít az ötösért, majd pár nap/hét múlva már el is felejti az ellenőrzőre, felelésre bebiflázottakat, hanem hogy a tanterv, a tankönyvek, pedagógusok által átadott ismereteket mennyire tudja a valós, mindennapi szituációkban alkalmazni, hétköznapi nyelvre fordítva felhasználni.

Katasztrofális következményei nem annak lehetnek, hogy ha Szerbia – vagy bármelyik ország – éppen kimarad a PISA-tesztből, hanem ha részt veszünk rajta, és az eredményeket látva mégsem változtatunk: ha továbbra is leterheljük a diákokat úgy, hogy lexikális tudást várunk tőlük, egyre több elméleti ismeretet, olyan adatok bemagolását, amely adatokat két perc alatt megtaláljuk, ha jó helyen keressük – megfelelő kulcsszavakkal a világhálón vagy urambocsá! fellapozva egy enciklopédiát – ahelyett, hogy az életre nevelnénk őket. Igen, ez közhely, de a PISA-teszt eredményei sajnos számunkra is bebizonyíthatják – ahogyan bebizonyították most a magyarországiak számára is –, hogy ez a közhely megállja a helyét.