Mile Novakovićnak, a belügyminisztérium korábbi bűnügyi rendőrségi vezetőjének a meghallgatásával folytatódott tegnap a Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolása ügyében indított per. Novaković vallomásában azt mondta, repülőből is látszott: az Állambiztonság (DB) egy része állt az újságíró meggyilkolása mögött, neveket azonban, mint mondta, az október ötödikei változásokat követően megkezdett nyomozás során nem említettek. A politikai indíttatású gyilkosságok felderítésével október ötödike után megbízott Novaković elmondta, hogy a rendőrségi csoport, melyet vezetett, nem kizárólag Ćuruvija meggyilkolásának a felderítésével foglalkozott, hanem a Vuk Drašković ellen végrehajtott merénylettel és Ivan Stambolić volt szerbiai elnök meggyilkolásával is. Tény azonban, hogy a különítmény Ćuruvija esetét is kutatta, elmondása szerint azonban közvetlenül nem gyűjtöttek információkat a DB tagjaitól, nem hallgatták meg őket. Nem beszéltek azokkal, akik az újságírót követték. Ezt a munkát maga a DB végezte el, majd a meghallgatások jegyzőkönyvét mindig továbbították a bűnügyi rendőrség e csoportjának.
– Mi megmondtuk nekik, mit kérdezzenek a kihallgatott személyektől. Ők ezeknek az utasításoknak eleget is tettek, majd a jegyzőkönyvet, ami tartalmazta a válaszokat, eljuttatták hozzánk. Mi aláhúztuk mindazt, amit a nyomozás szempontjából érdekesnek találtunk, s ami esetleg további kérdéseket vetett fel. Ezekkel az új megjegyzésekkel és kérdésekkel visszaküldtük a jegyzőkönyvet a DB-nek, s az elvégezte az újabb kihallgatásokat – számolt be az együttműködés menetéről Novaković.
A HALLGATÁS FALA
A bűnügyi rendőrség azonban nem volt elégedett a kapott információkkal. Mint azt a vezető beosztású tanú elmondta, szemmel látható volt, hogy ezeket a meghallgatásokat mindig ugyanaz a csoport, esetleg ugyanaz a személy végezte el.
– Nem tudtunk ezen az úton sok információhoz jutni. Követelni kezdtük, hogy beszélhessünk azokkal, akik lehallgatták Ćuruvija telefonját. Elutasították ennek a követelésnek a teljesítését – tette hozzá.
Novaković azt mondta, ha lehetővé tették volna a rendőrség tagjai számára azt, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek az Állambiztonság tagjaival, és maguk vegyék fel a vallomásaikat, akkor messzebbre tudtak volna jutni a nyomozás során. Ez azonban csak a személyes véleménye – egészítette ki mondandóját. Nyomozásuk mindvégig a „hallgatás falába ütközött” – így értékelte –, melyet a DB emelt.
„A DB A BŰNÖS, HA A RENDŐRSÉG TEHETETLEN”
Radomir Marković, a DB volt vezetője, gyanúsított, azt kérdezte Novakovićtól a tárgyaláson, hogyan lehetséges, hogy a rendőrség nem tudott kapcsolatba kerülni a gyanúsított személyekkel, mire a bűnügyi rendőrség vezetője azt felelte: fogalma sincs, bizonyára a DB akkori vezetője miatt vagy politikai indíttatásból volt ez tilos számukra. Marković védőügyvédje szerint a nyilatkozat arról tanúskodik, hogy amikor a rendőrség tehetetlen, akkor a DB-re mutogat, ahogyan minden más alkalommal is.
Mint ismeretes, Ćuruviját 1999. április 11-én, a NATO-légicsapások idején gyilkolták meg lakótömbjének a bejárata előtt. Tizennyolc lövést adtak le rá, akkori élettársát, Branka Prpát pedig leütötték egy pisztoly markolatával. Ćuruvija meggyilkolásával Radomir Markovićot, az Állambiztonság (DB) volt vezetőjét, Milan Radonjićot, a DB belgrádi központjának volt vezetőjét, Ratko Romićot, a DB valamikori operatív munkatársát, valamint Miroslav Kurakot, a DB különleges biztonsági egységének volt munkatársát terhelik. Kurak szökésben van, a vádirat szerint ő lőtte le az újságírót.
