A jövő évi köztársasági költségvetés tervezetében mindössze 1,7 százalékos deficit van előirányozva, ami azt jelenti, a hiány az egész év folyamán nem érné el a 70 milliárd dinárt. Ez elég jól hangzik így önmagában, ebben az évben is a politikusaink és a kormányfő egyik legfőbb aduja volt, hogy a büdzsében a hiány meg sem közelíti a tervezett értéket.
Takarékos „jó gazda” imázsát sugalló húzásnak számít, hogy a jövő évben még szigorúbb lesz a pénzügyi fegyelem, jól bánik a kormány a közpénzekkel. Nem kell sokat várni az év végére, amikor pontosan kiderül, hogy hivatalosan mennyit tesz ki a büdzsében a deficit, és mekkora volt ebben az évben a GDP-növekedés. A hiánnyal kapcsolatban lehetnek még meglepetések, hiszen az állami köldökzsinóron fenntartott veszteséges nagy közvállalatok adósságait ki kell majd fizetni, valamint az egyéb, mondjuk csak úgy, hogy „szezonális” év vége előtti kiadások szinte biztosra vehetően rontanak majd ez eddigi eredményeken. A gazdasági növekedés már nagyobb valószínűséggel megtippelhető ilyenkor már, egészen biztos, hogy az érték megközelíti majd a három százalékot. Ez valóban nem számít rossz eredménynek, ha ezt jövőre sikerülne „überelni”, vagy egy kicsit túl is dobni, az már egészen jó teljesítmény lenne. Egyben viszont ez lenne a maximum, a legtöbb, amire számíthatunk, tehát ha bárki olyanokat ígérne, hogy ezt sokkal túlteljesítené, nem tekinthető reális ígéretnek. A kormány egyébként már elfogadta a büdzsé tervezetét, a parlament pedig most vitázik még rajta. A javaslat szerint a bevételek 1.092,9, a kiadások 1.162 milliárd dinárt tennének ki. A számítások azonban azon alapulnak, hogy jövőre az ideit egy kicsit túlszárnyaló, 3 százalékos GDP-növekedés fog megvalósulni.
NEM RAJTUNK MÚLIK
Az IMF legutóbbi jelentésében is az áll, hogy az idén a GDP 2,7 százalékkal nő, jövőre pedig a valutaalap is 3 százalékos bővülést vár, ahogyan a költségvetés tervezetében is kalkulálták. A tervezett infláció pedig 2,4 százalékos. A jelenlegi világgazdasági helyzetben azonban nagyon nehéz megjósolni a GDP bővülésének mértékét, és az inflációra is, mint fenyegető bizonytalansági tényezőre tekinthetünk. A gazdasági növekedést országunk esetében döntően két fő tényező befolyásolja. A hazai tőkehiányos körülmények között a külföldi tőke, a külföldi befektetések járulhatnak hozzá a bruttó hazai termék növekedéséhez. Emellett a másik fontos tényező a mezőgazdasági termelés, ami viszont jórészt időjárásfüggő, hiszen a növénytermesztésben még mindig jórészt attól függnek a hozamok, hogy mennyire alakul kedvezően az időjárás. A külföldi beruházások munkahelyeket teremtenek, a termelés növekedését eredményezik, a megtermelt árut pedig jórészt a külföldi piacokon értékesítik. Nem kell külön ecsetelni, a gazdaság teljesítményére miért van ez jó hatással. A mezőgazdasági termelést tekintve az idén viszonylag kedvező volt az időjárás, ha rekordokról nem is beszélhetünk, szolidak a terméshozamok. Kérdés azonban, hogy jövőre sikerül-e elérni az idei szintet, ami csak részben függ az alkalmazott agrotechnikától, jórészt viszont az időjárás függvénye lesz. Ahogyan mondani szokás, az égiektől függ majd. Megtörténhet azonban, hogy sikerül javítani az üzleti légkört Szerbiában, a világgazdaságban azonban olyan folyamatok bontakoznak majd ki, hogy ennek ellenére mégsem jönnek majd a befektetők. A mezőgazdaság esetében pedig szintén megtörténhet, hogy valamelyest javulni fog az alkalmazott agrotechnika, de szélsőséges szárazság vagy más kedvezőtlen időjárási körülmény miatt gyenge hozamokat jegyezhetünk.
NEM LESZ ADÓCSÖKKENTÉS
A mezőgazdasági termelés és a külföldi beruházások alakulása mellett a költségvetés szempontjából a harmadik nagy bizonytalansági tényező az infláció. Az eredeti tervezetben 2,4 százalékos pénzromlással számolnak. Az infláció érdekes paradoxona, hogy a tervezettnél nagyobb infláció megnövelheti a büdzsé bevételi oldalát, hiszen az árszint növekedése pl. a forgalmi adóból eredő bevételek növekedését eredményezi. Ugyanakkor, ha a kiadási oldalt is reális értékben szeretnék majd lefedni, akkor azt is meg kell növelni. A kőolaj árának megugrása és a dollár erősödése tovább bonyolíthatja a helyzetet, de mindez a jövő titka, és nehezen előrelátható. Dušan Vujović pénzügyminiszter kijelentette, hogy jövőre nem tervezik az adók és a járulékok csökkentését, valamint, hogy az év végéig érvényben marad a létszámstop a közszférában.
Örökzöld téma, hogy a szürkegazdaság további kifehérítése mekkora aranybányát jelenthetne a költségvetés szempontjából is. Az EPS-ben leleplezésre került, pontosabban még csak kivizsgálás alatt lévő visszaélések pedig ékes diagnózisát képezhetik annak a kórképnek, mely a közszféra egészét már a 90-es évek elején megfertőzte, azóta pedig mindenki láthatja a nem szűnő tüneteket és szövődményeket, mégis úgy teszünk, mintha minden a legnagyobb rendben volna.
