2024. március 28., csütörtök

Bonyodalmak a bezdáni vízmű körül

Tulajdonkisajátítás vagy jogi helyzet megoldása?

Zombor város képviselő-testülete november 30-i ülésén a bezdáni helyi közösség tanácsának beleegyezésével átvette a bezdáni Vodovod vállalat alapító jogait, és ugyanezen a néven közvállalatot alapított a településen.

Csakhogy a bezdáni vízművet a település lakosai helyi járulékból hozták létre, és a helyi közösség tanácsának egy korábbi, tíz évvel ezelőtti végzése leszögezte, hogy ez a tulajdon egyedül abban az esetben sajátítható ki, ha a lakosság népszavazáson igent mond rá. Ilyen népszavazás pedig nem volt a faluban.
A dolog pikantériája, hogy a helyi közösségben a közelmúltban végrehajtott észszerűsítés során a Vodovod hét alkalmazottja közül egyet elbocsátottak, ahogy pedig közvállalattá lett, kiderült, hat helyett nyolc személy kell a működtetéséhez.
Kisajátították a bezdáni lakosság tulajdonát
Ezzel kapcsolatosan tartott tegnap sajtótájékoztatót Zomborban Elvegyi Ákos, a VMDK Tanácsának elnöke és Szladek László, a VMDK Zombor város képviselő-testületének tagja. Utóbbi tárgysorozati pont módosításával igyekezett elérni, hogy a falu vagyonának kisajátításakor a helyi közösség tanácsának beleszólási joga legyen a közvállalat irányításába, gazdálkodásába, ellenőrzésébe, vagyonjogi kérdéseibe, miként az új közvállalat felügyelőbizottsága tagjainak kinevezése esetében is. Ez nem került bele a város képviselő-testületének határozatába.
Elvegyi szerint a VMDK számára az lett volna elfogadható, ha a bezdáni helyi közösség tanácsa novemberi döntésével nem adományozza oda a városnak a Vodovod vagyonát, aminek könyvelési értéke jelenleg 52 millió dinár, noha egy ilyen létesítmény kiépítése több millió euróba kerülne, ezt az értéket kellene képviselnie. A városi közigazgatás a hatályban lévő törvények alapján elvehette volna az alapítói jogokat a helyi közösségtől, de meg kellett volna hagyni számára a vállalatvezetésbe való beleszólási, véleményezési vagy vétójogot, de erre nem került sor.
– A VMDK elfogadhatatlannak tartja azokat a zombori önkormányzatban az utóbbi egy évben történteket, amelyek a délvidéki magyarság nyugat-bácskai részének létét döntően befolyásolják. A november 30-án tartott városi képviselő-testületi ülésen három olyan téma volt, amelyek hátrányosan megkülönböztetik a Zomborban és környékén élő magyarokat, első sorban nyelvi jogaik csorbulása területén, másodsorban a kultúrában, konkrétan a könyvtárak nyitvatartása esetében, a harmadik pedig a bezdáni Vízművek esete. A kommunális és a közvagyonról szóló törvény ugyan leszögezi, hogy a helyi közösség nem rendelkezhet közvagyon fölött, de azt nem tiltja, hogy a városi önkormányzat ellenőrzési hatáskörrel ruházhat föl alacsonyabb önkormányzati egységet. Sőt, lehetővé teszi, hogy a város átruházza a közvállalat alapítói jogát a helyi közösségekre, amire már van példa például Hódságon, Kúlán és Topolyán is. Ez csupán a hatalmi többség hozzáállásának függvénye. Ezért érthetetlen, hogy a többségében magyar összetételű és zömmel a legnagyobb magyar párthoz tartozó faluvezetés megszavazta a vízművek átruházását, és a vkt-ban is erre voksoltak a VMSZ képviselői – mondta egyebek közt Elvegyi Ákos, és hozzáfűzte: – Ha a helyi közösségektől megvonják a vagyonát és a döntéshozatal jogát, akkor az gittegyletté válik, ami semmilyen tekintetben nem nyújt alapot az itt maradásra és a megmaradásra a magyarság számára.
Megoldódott a bezdáni Vodovod jogi helyzete
A bezdáni vízgyár esetével kapcsolatosan a bezdáni helyi közösség tanácsa nyilatkozattal fordult a sajtóhoz, amelyben kifejtik, hogy az alapítói jogok átadásával megoldódott a bezdáni Vodovod jogi helyzete.
– A bezdáni helyi közösség tanácsa ez év novemberében úgy határozott, hogy a bezdáni Vodovod alapító jogát átruházza Zombor városra. A döntést két éve tartó sorozatos megbeszélések, mérlegelések, jogi jellegű egyeztetések, olykor néha az ellentétek egymást nem kímélő harca előzte meg. Sajnos 2014-ig a helyi közösség előző tanácsai már az akkor is meglévő problémát szőnyeg alá söpörték, és – lesz, ami lesz – nemigen foglalkoztak a témával, sőt semmilyen támogatást nem biztosítottak a vállalat fejlesztésére – áll a nyilatkozatban.
Hozzáteszik, való igaz, hogy a bezdáni vízművek jogi státusa több mint tíz éve nem felel meg a hazánkban hatályos jogszabályoknak. Alapítója a helyi közösség, ugyanúgy, mint a KRO kommunális vállalatnak is, amely időközben részvénytársasággá alakult, a helyi közösség jóváhagyása nélkül.
– A közvállalatokról szóló törvény 3. cikkelyének értelmében annak a vállalatnak, amely közjóléti szolgáltatást végez, nem lehet más az alapítója, mint a Szerb Köztársaság, az Autonóm Tartomány vagy az önkormányzat (esetünkben Zombor város önkormányzata). A Vodovod alaptevékenysége az ivóvízellátás, ami közjóléti tevékenységnek minősül, s ebből kifolyólag a helyi közösség jogtalanul töltötte be az alapító szerepkörét. A jogi státus rendezetlenségéből kifolyólag a kommunális vállalat közvetlenül nem pályázhatott fejlesztési eszközökért, sem hazai, sem pedig IPA-pályázatokon. Ugyanakkor a helyi közösség sem jogosult arra, hogy befektessen a kommunális vállalatba, hiszen saját pénzzel nem rendelkezik. Ezért már nagyon hosszú idő óta semmilyen fejlesztésre nem került sor a Vodovodon. Arról nem is beszélve, hogy állandóan ott lebegett annak a veszélye, hogy a nem jogszerű státus miatt a köztársasági ellenőrök egyszerűen bezáratják a vállalatot – hangsúlyozzák a nyilatkozatban.
Kiemelik, hogy a helyi közösségnek harcba kellett szállnia azon törekvésekkel, hogy a Vodovodot beolvasszák a zombori Vodokanal közvállalatba, ami még jogilag helyes lett volna, ám ebben az esetben a Vodovod mint vállalat egyszerűen eltűnt volna a palettáról.
– Az adott jogszabályokkal összhangban a helyi közösség igyekezett megtalálni a legmegfelelőbb megoldást a Vodovoddal kapcsolatban, okulva az előző tanácsok hibáin (színház, KRO, amelyek szintén helyi járulékból épültek). A vízgyár minden vagyonával Bezdánban marad, regisztrált jogi státussal, bezdáni székhellyel, bezdáni pecséttel, és nem privát, hanem állami tulajdonban. Bezdán a kommunális vállalat helyébe kap egy közvállalatot, amely egyedülálló Zombor város többi tizennégy falujával szemben. S ami még nagyon fontos, hogy megteremtődött annak a sokéves elgondolásnak az alapja, hogy a bezdáni Vodovod regionális vízművekké alakuljon át, kibővítve a környező falvak ivóvízellátásával és új munkahelyek létrehozásával, amelyre a kapacitás már régóta adott. Ugyanakkor lehetőség nyílik a szennyvízelvezetés kiépítésére is, ami az újonnan létesített közvállalat hatáskörébe tartozik – olvasható a bezdáni helyi közösség tanácsának közleményében.