Az UNESCO által elismert szellemi kulturális örökség megőrzését célzó legjobb gyakorlatok listájára került a Kodály-módszer. A jó gyakorlatokról szóló lista (Register of Good Safeguarding Practices) bővülése a Kodály-módszerrel nagy elismerés. Az UNESCO honlapján részletes leírás jelent meg a zenepedagógiai koncepcióról, YouTube-csatornájukon pedig egy film is megnézhető ugyanerről. Az UNESCO úgy fogalmazott, hogy ez a módszer a zene és az emberiesség oktatásának módszere.
Sokan úgy vélik, hogy maga a módszer kifejezés nem a legjobb, annak ellenére, hogy így rögzült a köztudatban, hiszen Kodály Zoltán módszertani könyvet sohasem írt, inkább útmutatást adott annak érdekében, hogy a gyerekekből éneklő, zenélő, zeneszerető, zeneértő felnőttek legyenek, és azt szerette volna elérni, hogy a zene mindenkié legyen. Kodály a maga útmutatását, koncepcióját számos külföldi módszer tanulmányozásával alakította ki, a számára legjobbnak tűnő elemeket beépítette a saját zenepedagógiájába a magyar zenei hagyományokhoz igazítva. Ilyen elemek például a szolmizáció, a kézjelek használata, az ütemezés, a ritmikai elemek korai használata.
A Kodály-módszer nemzetközi sikere annak is köszönhető, hogy ezt a koncepciót alkalmazva a diákok kimagasló eredményeket tudtak elérni, a zenei általános iskolák mind jobb eredményeket tudtak felmutatni, s ez nemzetközi szinten is felhívta a figyelmet a Kodály-módszerre.
