Magyarország kedden Varsóban három konkrét javaslatot tett az európai uniós bővítési folyamat felgyorsítására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon a sajtóértekezleten, amelyet a V4 csoportot alkotó országok külügyminiszterei, valamint Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai uniós főképviselő tartottak, miután megbeszélést folytattak hat nyugat-balkáni ország külügyminiszterével is. A találkozón Szerbiát Ivica Dačić külügyminiszter képviselte.
Szijjártó Péter a varsói külügyminiszteri találkozón, balról Miroslav Lajčák (Fotó: MTI)
A visegrádi négyeknek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) az eddigieknél is aktívabbaknak kell lenniük az Európai Unió bővítésének felgyorsításában – hangoztatta Szijjártó Péter az új kezdeményezéseket indokolva.
Az első javaslat az, hogy Szerbiával az EU még az idén nyisson meg három fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon, mégpedig a közbeszerzésről, az oktatásról és a kutatás-fejlesztésről szólókat. A másik javaslat az, hogy Albánia esetében „ne toljuk el a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Bizottság következő jelentéséig, vagyis 2018-ig”, hanem azonnal kezdődjenek el, „amint Albánia erre készen áll”. Harmadrészt pedig „fejezzék be a Macedóniával űzött csúf játékot, és vegyük rá Görögországot arra, hogy a vétójogával ne éljen, ne blokkolja a macedón csatlakozási folyamat megkezdését” – fogalmazott.
Szijjártó Péter elmondta, hogy többek között a bevándorlási válság miatt is szükséges a nyugat-balkáni országok uniós integrációja.
„Nem tudhatjuk, hogy az Európai Unió és Törökország megállapodása meddig tart ki, és mikor indul újabb bevándorlási nyomás Európába a Nyugat-Balkánon keresztül – értékelte a magyar külügyminiszter.
Ebben az összefüggésben Európa alapvető érdekének nevezte azt, „hogy a nyugat-balkáni országok legyenek abban az erőállapotban, hogy megvédjék határaikat egy újabb bevándorlási nyomás esetén”.
A nyugat-balkáni országok megerősítéséhez vezető leggyorsabb és leghatékonyabb út az európai integráció – fejtette ki.
„Ezért Magyarország a V4-ekkel együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok európai integrációja minél gyorsabban megtörténjen” – szögezte le Szijjártó Péter, aki tegnap az MTI-nek nyilatkozva Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének korábbi kijelentésére is reagált, miszerint a következő öt évben nem lesz bővítés az Európai Unióban.
A visegrádi országok ezzel nem értenek egyet – hangsúlyozta a miniszter. „Nem a következő öt éven belül, hanem azonnal bővíteni kellene az EU-t” – hangsúlyozta, hozzátéve: az EU megerősödéséhez vezető egyik legfontosabb eszköz éppen a bővítés. Az integrációs folyamat lassítása biztonsági és gazdasági kockázatot jelent.
Miroslav Lajčák, az EU soros elnökségét betöltő Szlovákia külügyminisztere a sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy sikerül konszenzusra jutni a migráció ügyében az EU következő, december 15–16-án esedékes csúcsértekezletéig. Ha a konszenzus mégsem jönne létre, Szlovákia át fogja adni javaslatát az EU következő soros elnökének, Máltának – mondta.
Szlovákia javaslatának lényege, hogy az EU-tagországok minden egyes tagállam és az Unió egésze számára is elfogadható feltételekkel vegyenek részt a migráció szabályozásában. A Szlovákia által javasolt „hatékony szolidaritás” elvét jelenleg tanulmányozza az Európai Bizottság. Robert Kalinák szlovák belügyminiszter korábban ennek példájaként hozta fel a Szlovákia által Ausztriának a menekültek elhelyezésében nyújtott segítséget, azt, hogy területén átmenetileg elhelyezett 1200 menekültet, akik Ausztriától kértek menedékjogot. Ezek az emberek Szlovákiában várták ki kérelmük elbírálását. Ily módon azok a tagországok, amelyek nem célországai a migránsoknak, „tehermentesíthetik” a fő nyomás alatt álló tagországokat – mondta Kalinák.
