Az Országgyűlés tegnap az alkotmánybíróság (Ab) elnökévé választotta Sulyok Tamás alkotmánybírót, a testület eddigi elnökhelyettesét. A titkos szavazáson Sulyok 137 igen és 1 nem szavazatot kapott.
Sulyok Tamás esküt tesz (Fotó: MTI)
Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá.
Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re – amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége –, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.
Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól. Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt. Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.
A kétharmados többséget igénylő parlamenti döntés feltétele az volt, hogy a kormányzó Fidesz–KDNP-nek a múlt csütörtökön sikerült megegyeznie a jelöltekről az LMP-vel. A megállapodást, mint ahogy a jelöltek megválasztását is, a többi ellenzéki párt bírálta.
Az alkotmánybíróság új tagjai: Szabó Marcel, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó és Horváth Attila (Fotó: MTI)
A Jobbik, amely az alkotmánybírókat jelölő eljárás miatt nem vett részt a keddi szavazáson, a megválasztott tagokat alkalmasnak tartja a feladatra. Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes budapesti sajtótájékoztatóján méltatlannak nevezte, hogy a Jobbikot „kirekesztették” abból, hogy formális keretek között elmondhassa véleményét. Szerinte nem korrekt, hogy csütörtök délután értesültek az egészről, s kedden már szavazás is volt.
A szocialisták szintén távol maradtak a szavazástól. A párt szerint az alkotmánybíró-választás törvénysértő volt, mert a jelölőbizottság tagjainak száma – a szocialista delegált lemondása után – nem érte el a törvényileg előírt minimum létszámot.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a szavazást követő sajtótájékoztatón azt mondta: a jelölőbizottságról szóló országgyűlési határozat szerint attól, hogy egy frakció nem vesz részt a testületben, a bizottság munkája még teljesen szabályszerű.
Az egész „hajcihő” csak azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek – fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, hogy az MSZP-sek nem voltak hajlandók egy olyan alkotmánybíró-jelöltet sem megnevezni, akit támogatnának. A Jobbik pedig csak olyanokat javasolt, akiket a Fidesz nem tudott elfogadni.
A „Molnár-Vona-Gyurcsány-tengely” mentén egy olyan csapat szerveződik, amely mindent megakadályoz, elutasít – jegyezte meg Kósa Lajos.
