Sokféle véleményt fogalmaztak meg az esettel kapcsolatban, de tényként kezelhetjük, és az 1,7 millió szerbiai nyugdíjas többsége örömmel nyugtázta, hogy egyszeri, 5000 dináros juttatásban részesülhet. Egyes bankok már tegnap megkezdték a kifizetését, ma pedig már az egyetlen akadályt a pénz felvételében a bankok és postahivatalok előtt kígyózó sorok jelenthetik. Akik postai úton kapják meg a pénzt, azok illetményéből nem vonják le a postaköltséget, az ugyanis ezúttal a nyugdíjbiztosítási alapot terheli. A szükséges pénzt a köztársasági költségvetésből teremtették elő, a csaknem 8 milliárd dináros kifizetést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is jóváhagyta.
– A szerbiai lakosok a béremelésen, valamint a nyugdíjak növelésén keresztül megtapasztalhatják a kormány által végrehajtott reformok eredményét – nyilatkozta James Roaf, az IMF szerbiai küldöttségének a vezetője november elején, amikor a küldöttség élén itt járt.
A nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetei és szakszervezetei viszont annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a kifizetés törvénytelen, sőt olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy egyenesen alkotmányellenes. Ugyanakkor a nyugdíjak korábbi csökkentését, megnyirbálását is alkotmányellenesnek tekintik. Egyes szakszervezetek még pert is indítottak, arra hivatkozva, hogy a nyugdíjjogosultság szerzett jog, ami nem idegeníthető el a magánszemélyektől, így a nyugdíjak csökkentése alkotmányellenesnek tekinthető.
Szerbiában több mint félmillió olyan nyugdíjas él, akiknek az ellátmánya nem haladj meg a 25 ezer dinárt. Kétszázezren közülük a valamivel több mint 23 ezer dináros átlagot kapják. Januártól 1,5 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak országunk legidősebb polgárai. Közismert tény, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékból befolyó összeg már régen nem fedezi a nyugdíjak költségét. 2012-ben – amikor a legsúlyosabb volt a helyzet ebből a szempontból – a nyugdíjak kifizetéséhez a teljes összeg 48 százalékát kellett a költségvetésből pótolni, ma ez az arány 37 százalék körül alakul. Ez közgazdasági szempontból továbbra is tarthatatlan, mégis sokkal kedvezőbb, mint a négy évvel ezelőtti állapot.
Újévtől nemcsak a nyugdíjak összege változik – ami a kilátásba helyezett 1,5 százalékos emeléssel lényegében még a várható inflációval sem tart lépést –, hanem a nyugdíjaztatás feltételei is. A 2015. január 1-jén hatályba lépett nyugdíjbiztosítási törvény szerint a nők esetében az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz a korhatár minden naptári évben fél évvel növekszik. Idén december 30-ig azok a nők mehetnek nyugdíjba, akik betöltötték 61. életévüket, és legalább 15 szolgálati évvel rendelkeznek, amire be van fizetve a nyugdíjbiztosítási járulék. A férfiak esetében a feltétel a 65. életév betöltése és szintén 15 szolgálati év. A nők esetében a nyugdíjba vonuláshoz szükséges életkor egészen 2032-ig évente kitolódik, amikoris kiegyenlítődik a férfiakéval, vagyis eléri a 65. életévet és a 15 munkaévet. Nők esetében az idő előtti öregségi nyugdíjat azok kérelmezhetik még ebben az évben, akik betöltötték az 55. életévüket, és legalább 37 szolgálati évük van, a férfiak esetében ennek a feltétele 55,8 életév és 40 szolgálati év. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak azok felelhetnek meg a feltételeknek, akik már 15 éves korukban elkezdtek dolgozni, és közben nem volt megszakításuk. Vannak és voltak is ugyanis kedvezményezett kategóriák, melyek esetében minden egyes szolgálati év után elszámoltak néhány hónapos kedvezményt úgynevezett benefíciumot. Szerbiában egyébként évente átlag százezren vonulnak nyugdíjba.
