Újfent megállapítást nyert: a történelem folyamán még nem voltak ennyire jók a kapcsolatok Szerbia és Magyarország között, a magyar kormányküldöttség Nišben tett látogatása pedig a dél-szerbiai régió számára jelent történelmi eseményt – állapította meg nyilatkozatában a szerb és a magyar kormányfő a két kabinet együttes ülését követően Nišben.
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök örömmel tudatta a nyilvánossággal, hogy a két állam között valódi, őszinte egyetértés van, majd köszönetet mondott Magyarországnak, amiért gondot visel az ottani szerb közösség megmaradására. Az együttes kormányülésről szólva kifejtette: annak legfőbb témája a gazdaság volt, Magyarország Szerbia számára a hetedik legfontosabb külkereskedelmi partnernek számít, 2015-ben 1,1 milliárd euróra rúgott a két állam közötti árucsere-forgalom. Annak a várakozásának adott hangot, hogy Szerbia folyamatosan növelni tudja az árukivitelt Magyarországra, ez a mutató ugyanis jelenleg jelentős mértékben Magyarországnak kedvez.
– Az előttünk álló legfontosabb feladat a beruházások serkentése a határ mindkét oldalán. Nekünk is szükségünk van az itteni befektetésekre, de a szerb üzletembereket is arra szeretnénk biztatni, hogy nagyobb mértékben ruházzanak be Magyarországon – jelentette ki Vučić.
Hozzátette, az OTP Bank niši fiókintézetének megnyitása a legutóbbi jele a magyar érdeklődésnek a szerbiai lehetőségek iránt.
A találkozón a mezőgazdaságról és az infrastruktúráról is szó esett, a Belgrád–Budapest és a Szabadka–Baja vasútvonal realizálásáról, a szabadkai Y elágazásnak a kiépítéséről, de a 10-es közúti folyosó keleti ága Prosek és Bancarevo közötti szakaszának a befejezéséről is tárgyaltak a delegációk. Ez utóbbi autóutat a reggeli órákban meg is tekintette a két miniszterelnök. A projektum Magyarország számára is jelentős, hiszen a Budapest és Szófia, valamint a Budapest és Isztambul közötti utat rövidebb idő alatt meg lehet tenni.
A két állam együtt fog működni az illegális migráció és a terrorizmus megfékezésében is – állapodott meg a két kormányelnök. Szerbia az idegenforgalom terén sokat szeretne tanulni Magyarországtól, különösen a gyógyfürdő-turizmus fejlesztése kapcsán. Vučić kiemelte, Magyarország nyitottan és őszintén segíti hazánkat az európai úton, s teszi ezt olyan bátorsággal és eltökéltséggel, hogy más baráti állam esetében sem találni hasonló szerepvállalást.
JÓ TAPASZTALATTÁ KÍVÁNUNK VÁLNI
Orbán Viktor magyar kormányfő elmondta, hogy a Nišben tett látogatással a magyar kormánynak célja volt kifejezni a szerb nép iránti tiszteletét. Megállapította, hogy a gazdasági adatok mélyebb elemzésével egyértelmű következtetés vonható le: Szerbia jelentős fellendülés előtt áll, s általában véve a közép-európai régió meghatározó gazdasági szereppel fog rendelkezni a következő tíz-tizenöt évben. Ehhez a régióhoz kell Szerbiának is csatlakoznia a fejlettség terén. Orbán közölte: Magyarországon jelentős befektetői tőke halmozódott fel az elmúlt időszakban, s ennek egy részét mindenképpen Szerbiában kívánja hasznosítani.
– Az elmúlt években megteremtődtek a gazdasági együttműködés politikai feltételei. Magyarországnak vannak jó és rossz tapasztalatai is a külföldi beruházásokkal. A jó tapasztalatok azok a befektetések, amelyek az állam gazdaságfejlesztési stratégiájával összhangban jöttek létre. Magyarország ilyen jó tapasztalatokat kíván Szerbiában teremteni – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Hozzátette ugyanakkor: az a tény, hogy gazdaságilag jelenleg Magyarország van jobb helyzetben, egy pillanatra sem hiteti el vele, hogy ez mindig így marad, s hogy sohasem lesz szüksége a szerbiai tőkére. Ezért maga is arra biztatta a hazai vállalkozókat, hogy keressék fel elképzeléseikkel az északi szomszédot. Erre most támogatási lehetőségek is megteremtődtek: az Exim Bank egy 61 millió eurós keretet különített el a szerb–magyar biznisz serkentésére. Orbán köszönetet mondott a szerbiai magyarokat érintő intézkedésekért, az európai viszonylatban is kiemelkedőnek számító szerbiai kisebbségpolitikáért. Arra kérte a magyarországi beruházókat, hogy ne kizárólag Vajdaságban keressék az üzleti lehetőségeket, hanem Szerbia déli részében is.
A SZELLEMI ELNYOMÁS VÉGE
A migránsválságra utaló újságírói kérdésre válaszolva Orbán elmondta, Magyarország kapuja nyitva áll minden szerb állampolgár előtt, aki látogatást, üzletet, kapcsolatokat keres, de a migráció egészen más téma, olyan téma, melynek kapcsán egy egyszeri tévedés kitörölhetetlen nyomokat hagy. A bevándorlásellenes politika mellett foglalt állást, azért, hogy „gyerekeink ne tegyék fel egy nap a kérdést: miért engedték meg, hogy megváltozzon az ország kultúrája, gondolkodása, etnikai összetétele?” Orbán elmondta, a migránsokat áldozatoknak tartja, együttérez velük, de a segítséget a szülőföldjükön kell számukra megadni, nem pedig azt ígérni nekik, hogy korlátlanul és törvénytelenül léphetnek uniós területre. Donald Trump amerikai elnökké választásával kapcsolatban azt mondta: reméli, hogy ez egy nagy méreteket öltő szellemi elnyomás végét jelenti majd, egy olyan világhangulatnak a végét, amely alsóbbrendűnek tartott mindenkit, aki másként gondolkodott családról, államról, politikáról és egyéb kérdésekről.
SZERBIÁNÁL NINCS KEDVEZŐBB HELY
A két kormány együttes ülését követően a niši Tami Hotelben a Szerbiai Gazdasági Kamara szervezésében szerb–magyar üzleti fórumot is tartottak, melyen ugyancsak felszólalt a két miniszterelnök, és az üzleti kapcsolatok elmélyítése mellett foglaltak állást. A fórumon Orbán sürgette a Belgrád–Budapest vasútvonal kivitelezési szerződéseinek aláírását 2017 tavaszán. Vučić hangsúlyozta: hazánknál jobb befektetési légkört és nagyobb szubvenciókat a régió egyik országa sem kínál, ezért gyors döntésre biztatta a potenciális befektetőket.
Még az üzleti fórum előtt aláírtak két államközi szerződést is az illetékes miniszterek: Jadranka Joksimović és Szijjártó Péter a szerbiai uniós csatlakozás stratégiai támogatásáról szólót, Zorana Mihajlović és Seszták Miklós pedig a Tisza nemzetközi hajózási útvonallá tételéről szólót.